Megemlékezés rendőr kordon mögött Pekingben
Több mint százan térdeltek Csao Cejang egykori pártfőtitkár házának udvarán Pekingben. A házat rendőrök zárták körül, de a megemlékezőket átengedték, az újságírókat viszont nem. Csao Cejang tíz éve halt meg.
Miért hallgat a Kínát kormányzó kommunista párt arról a vezetőjéről, aki élete utolsó éveiben házi őrizetben élt, de döntő szerepet játszott a reformokban? A Global Times, mely a kommunista párt angol nyelvű lapja, azzal indokolja a hallgatást, hogy Kína óriási eredményeket ért el a gazdaságban. A világ második számú gazdasági nagyhatalma lett. Ez utalás arra a vitára, amely a kommunista párt vezetői között folyt Pekingben. Gorbacsov épp akkor járt a kínai fővárosban, amikor ott a diákok tüntetéssorozata miatt leállt az élet 1989 tavaszán.
Mit követeltek a diákok? Politikai reformokat. Ezt az álláspontot támogatta Csao Cejang főtitkár és néhány más vezető. Deng Hsziaoping, Kína akkori első számú vezetője -a döntéshozók többségéhez hasonlóan- viszont azon a véleményen volt, hogy csak gazdasági reformok kellenek, politikai változásokra nincs szükség. A döntés megszületett: a diákok tiltakozását, ha kell katonai erővel is, de le kell verni.
Csao Cejang főtitkár ekkor megjelent a Tienanmen téren a tiltakozó diákok között, és sírva arra kérte őket, hogy menjenek haza. A többség így is tett, de a kemény mag maradt. Őket söpörte el a hadsereg támadása. Csao Cejang főtitkárt leváltották, és élete végéig házi őrizetben maradt. Emlékiratait külföldre csempészték, melyekből kiderült, hogy a kínai vezetők nagyon féltek Gorbacsov reformjaitól, és mindenképp el akarták kerülni a szovjet reformisták útját. A Szovjetunió bukásakor úgy érezték, hogy nekik lett igazuk.
Deng Hsziaoping Sencsenbe utazott, és a Hongkong közelében levő “reformvárosban” meghirdette a gazdasági fordulat második szakaszát, mely a piacgazdaság bevezetését jelentette a világtól addig meglehetősen elzárkózó Kínában. Az eredmény: Kína ma a világ második számú gazdasági nagyhatalma, amely hamarosan megelőzheti az Egyesült Államokat is.
A reformok egyik “atyjáról” Csao Cejang főtitkárról mégis csak rendőrkordon mögött emlékezhettek meg Pekingben, ahol máig nem tudnak mit kezdeni az 1989-es diák megmozdulással, melyet vérbe fojtott a kínai hadsereg a Tienanmen téren.