Titokzatos Iszlám Állam-akció: elengedtek több száz jazidit

A kurd pesmerga harcosokat kisebb sokként érte, amint a regionális főváros, Irbil mellett, egy hídnál lepakolták a csoportot buszokról, és az emberek egymás után keltek át a frontvonalon.

Hogy miért engedték el őket, azt nem tudni. Amikor az Iszlám Állam a nyár végén lerohanta Irak északi részét, sok tízezer embert üldözött el az otthonából, vagy hurcolt fogságba. A most szélnek eresztetteket a hét végén a kurd hatóságok kérdezték ki arról, hogy mit éltek át, és hogy mit tudnak a dzsihadistákról.

Egy idősebb férfi azt mesélte az AFP hírügynökségnek, hogy azt hitték: azért parancsolták fel őket a fegyveresek a buszokra, hogy valahol másutt kivégezzék őket. Egy jazidi emberi jogi aktivista szerint a csoportból többen megsebesültek, vannak köztük fogyatékkal élők és mentálisan betegek is.

Sirko Fatih pesmerga tábornok arról számolt be, hogy csaknem minden elengedett fogoly nagyon rossz bőrben van, bántalmazás nyomát viseli magán és rendkívül elhanyagolt. A tábornok szerint a dzsihadisták azért engedhették el őket, mert nagy terhet jelentettek nekik, hasznukat nem vették, viszont drága volt etetni őket.

Augusztusban több tízezer jazidi menekült a Szindzsár hegyre, amikor az Iszlám Állam bekerítette a városukat, kivégezte a harcképes férfiakat és elhurcolta a nőket. Néhányan még most is ott vannak, jóllehet ősszel nagy részüket Szírián keresztül lehozták a kurd harcosok, akik a múlt hónapban vissza is szorították a dzsihádistákat a környékről. Becslések szerint ma 3 ezer jazidi lehet az ISIS fogságában.

De kik azok a jazidik?

Vallási kisebbség Irakban, ráadásul etnikai is. Nem muszlimok, és nem is arabok. A jazidi egyistenhit: ősi kurd vallás, ami több más hit, például a zoroasztrainizmus, az iszlám, a kereszténység elemeit is ötvözi. Körülbelül félmillió híve van, a legtöbben Észak-Irakban, Törökországban, Grúziában. Malek Taust, a Pávaangyalt tisztelik. Hitük szerint a már passzív Isten rábízta a világ irányítását, miután nem volt hajlandó leborulni  Isten teremtménye, Ádám előtt. A jazidik szerint Isten megkérdezte a makacs angyalt, hogy miért? Mire az azt válaszolta: azért, mert csak őelőtte, Isten előtt borul le. És ez nagyon megtetszett Istennek, ki is nevezte őt az angyalok vezérének, és a gondjaira bízta a világot.

A helyi muszlimok sátánimádóknak tartják őket, mert a történet iszlám változata szerint Iblisz, az angyal, aki nem hódolt be Ádámnak, a pokolba száműzetett, letaszította őt Isten, és ő lett a sátán. Iblisz a keresztényeknél Lucifer. A jazidik szerint viszont nincs Gonosz, csak az emberi szívekben. A jazidiket régóta zaklatják a muszlimok, szerintük iskolázatlanok és tisztátalanok. Ők pedig nem engedik, hogy a gyerekeik muszlimokkal házasodjanak össze, és nem egyszer követtek már el becsületgyilkosságot olyan lányokon, akiket azzal vádoltak meg, hogy muszlimokkal volt kapcsolatuk.

Jelentés márciusra

A jazidikat feszült viszonyuk a muszlimokkal az Iszlám Állam céltáblájává tette. Az ISIS uralta területeken augusztusban megkapták ugyanazt az ultimátumot, amit már korábban a keresztények: áttérnek, különadót fizetnek, menekülnek vagy meghalnak. Akkoriban az ENSZ iraki missziója, az UNAMI azt mondta: 200 ezer ember, főleg jazidik menekültek a Szindzsár hegyre. Ugyanakkor az emberi jogok iraki minisztere arról számolt be, hogy legkevesebb 500 embert mészároltak le Szindzsár mellett az Iszlám Állam harcosai. Akik élve temették el több áldozatukat, köztük nőket és gyerekeket, és körülbelül 300 nőt adtak el rabszolgának.

A jazidik elleni offenzívát népirtásként írja le mind betű szerinti, mind jogi értelemben az ENSZ. A világszervezet vizsgálóbizottságot küldött Irakba, hogy megpróbáljon fényt deríteni mindazokra a bűntettekre, amelyeket az Iraki és Szíriai Iszlám Állam harcosai követtek és követnek el. A bizottság 11 tagjának márciusban kell letennie a jelentését az asztalra.

Fotó: Europress/AFP