Komor jóslatok a szaúdi uralkodóról
Az elmúlt időszakban szinte állandó téma lett a közel-keleti sajtóban Szaúd-Arábia jövője az uralkodó halála után, a találgatások száma megnövekedett, amikor Abdullah bin Abdul Aziz al- Szaúdot december 31-én kórházba szállítottak és rövid időre lélegeztető gépre kapcsolták. Néhány síita vallástudós szerint Abdullah esetleges halála a vég kezdetét jelenti.
Néhány síita hádísz szerint akkor veszi kezdődik a vég, amikor a Hijázból – Szaúd-Arábia nyugati részéből – származó Abdullah nevű uralkodó meghal és nem sikerül új királyt kinevezni az ország élére. Emiatt először megbénul az ország, majd a különböző frakciók között harcok törnek ki és összeomlik a „nyugati királyság”. Ez pedig majd káoszt hoz az egész régióban.
A síita vallástudósok által írt „250 jel Mahdi Imám eljöveteléig” című könyvben Abdullah halála lesz a „jel a rejtőzködő imámnak, Mahdinak a visszatérésre”. A síiták szerint ugyanis az imámok a politikai és a vallási örökösei az Ummának, vagyis az Iszlám Nemzetnek. Tizenkét imám volt a történelemben, akik közül az utolsó – a Mahdinak nevezett – eltűnt és az Utolsó Napokban tér vissza Jézus Krisztus oldalán.
Ráadásul a könyv utal arra, hogy a könyvben szereplő uralkodó megegyezik a mostani szaúdi Abdullahhal: édesapja Fahd ibn Abdul-Aziz al-Szaúd, akinek a keresztneve gepárdot jelent. A jóslat szerint az utolsó Hijáz király édesapja egy ragadozó emlős nevét viseli majd.
„Jelenleg is látni, hogy hiába van megnevezett utód a szaúdi trón élére, ebbe nem nagyon nyugszanak benne Abdullah fiai. A 2012-ben kinevezett koronaherceg Szalmán jóval inkább szabadelvűnek és gyakorlatiasnak számít a család többi tagjánál. A legnagyobb törésvonal Abdullah fiai és Szalmán családja között van, amibe még a helyi klérus is belefolyhat.” – nyilatkozta az al-Monitornak egy Komban – Irán vallási központjának számító városban – élő síita vallástudós, aki hozzátette még, hogy a hádíszok szerint negyven napig el fogják hallgatni a világ előtt az uralkodó halálát.
Szerinte lehet, hogy a szaúdi uralkodó már nem is él, csak az alattvalói nem merik nyilvánosságra hozni a halálát, mert félnek a következményektől és a háttérben elkezdődött a hatalomért folytatott hatalmi harc. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy olvasták a próféciát és egyfajta “önbeteljesítő” jóslattá akarják tenni azzal, hogy szándékosan késleltetik az uralkodó halálhírét.
Ezzel párhuzamosan néhány síita vallástudós az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet felbukkanását, ámokfutását, a fekete zászlókat és Abu Bakr al-Bagdadi „kalifa” megjelenését szintén a „végidők jeleinek” tartja. Az első imám, Ali gyűjteményében (Nahj al-Balagh) olvasható az erről szóló részlet:
„Amikor látjátok a fekete zászlókat feltűnni keleten, ne mozduljatok, mert az ő felszólításaik üresek és érvénytelenek, nem szabad segíteni nekik. A szívük, mint a vas és nem tartják be az ígéreteiket. Az ő neveik városok (pl. Baghdadi, Omar al-Chechen) nevét viseli”
A kumi vallástudós megerősítette, hogy már évek óta erős „Mahdi-várás” uralkodik az egyetemen, de ez az ISIS megjelenése óta még inkább megnövekedett. Szerintük a rejtett imám visszatérése már a küszöbön áll, mivel a „jelek beteljesedtek”. Ugyanakkor mások figyelmeztettek, hogy ez még nem jelenti a véget, mivel azt csak „Allah tudja”, s az ISIS megjelenése egy szörnyű időszak kezdetét, de nem a véget jelenti, mivel ezzel veszi kezdetét igazán az “iszlám megújulása”.