Moszkva miatt finomítanak a múlton?
A korábbiaktól eltérően emlékezett meg történelme egyik legvéresebb eseményéről, a cári csapatokkal szemben vívott Geok-Tepe csatáról Türkmenisztán az idén. Körülbelül mintha mi március 15 felett hunynánk finoman szemet.
Január 12. emléknap Türkmenisztánban, de az idén nem, vagy legalábbis nem úgy. Az ország vezetése pár hónappal ezelőtt jelentette be: az 1881-es Geok-Tepe-i csatára az 1948-as Asgabati földrengéssel (ami egyébként október 6-án volt) összevonva emlékeznek.
Hogy miért változtattak az 1990 óta hivatalos nemzeti ünnepen, azt nem indokolták. A Szabad Európa Rádió beszámolója szerint egyesek egyfajta gesztusként értelmezik a döntést Oroszország felé, vagy jelzésként, hogy a türkmén kormány nem kívánja Moszkvát megsérteni. Ha ez így van, a finomítás jelentőségének megértéséhez nézzük meg, mi is történt pontosan 1881. január 12-én a Geok-Tepe erődben.
A cári hadseregek az 1870-es évek elején érkeztek először a sivatagos türkmén területekre, amelyeken akkor már évszázadok óta éltek a nomád lovasok. Az erődöt 1879-ben meg is támadták az oroszok, de a sok száz katona halálával és fogságával járó akciót a Birodalom egyik legsúlyosabb közép-ázsiai vereségeként élték meg.
A csúfos csatáért felelős parancsnokot azonnal leváltották, és helyette a térséget 1868 óta jól ismerő Mihail Szkobolev vezetésével tértek vissza a következő évben. Csapataival ő már jóval alaposabban előkészítette a támadást, 1881. január 12-re alácsatornázták az erődöt. Bombákkal hatalmas ütést mértek a falakra, és bejutva körülbelül 6.500 embert gyilkoltak meg a 40.000-es városban, további 8.000-et pedig menekülés közben.
Kép: A cári csapatok megrohamozzák a Geok-Tepe erődöt (Wikipedia)