Hatezer megawatt a tét

Már a sokadik asszót vívják egymással egyiptomi és etiópiai politikusok, illetve vízügyi, környezetvédelmi szakemberek: hagyományosan a Nílus felső vízgyűjtő szakaszára épülő hatalmas gátrendszer az összetűzés oka. Az bizonyos, hogy az Etiópia gazdasági jövőjét jelentő gát- és erőműrendszer változatlanul aggodalomra ad okot Kairónak, mert csökkenni fog az alsó, egyiptomi szakaszon az áramlás, a vízhozam. Egyiptom ezeréves ivóvízellátása és a mezőgazdasági öntözés kerül komoly veszélybe. A napokban kirobbant újabb nyilatkozatháborúról az afrikai sajtó részletesen beszámolt. Most inkább az etiópiai érvelések kerültek előtérbe, közöttük az, hogy közepes jövedelmű ország lehet 2025-re, ha elkezdhet áramot termelni és exportálni. A gát egynegyede már az idén elkészülhet és működhet is, előállítva 750 megawatt áramot. A Guba völgyben – a szudáni határ közelében – megépülő duzzasztómű turbinái 6000 megawatt teljesítményre lesznek képesek, azaz Afrika legnagyobb erőműve készülhet el. Etiópiai fizetőeszközben számolva már 27 milliárd birrnél tartanak a beruházók, ám a végösszeg eléri a 77 milliárdot, a gát pedig létrehoz egy tavat, mely 246 kilométer hosszú lesz. Addisz-Abeba – a külföldi befektetőket megnyugtatandó – most azt hangoztatta, hogy Egyiptomnak nincs vétójoga, azaz nem állítja le a projektet, mely végül gyors kelet-afrikai gazdasági növekedés alapvető eszköze lehet a régiót ellátó villamos áram révén.A Reuters emlékeztet rá, hogy a térségben regionális hatalommá váló Etiópia 25 éves távlatban már 37 ezer megawattos teljesítményt tervez.