Mintha ma történt volna… 01.13.

Az alapítók közt voltak földrajztudósok, felfedezők, katonatisztek, ügyvédek, meteorológusok, térképészek, természetbúvárok, bankárok, tanárok, biológusok, mérnökök és feltalálók. A vállalkozás eszmei irányítója Gardiner Greene Hubbard ügyvéd és filantróp volt; Alexander Graham Bell az ő segítségével alapította meg az első telefontársaságot. Hubbardot később az újonnan alakult társaság elnökévé választották.
Egalitárius eszméje – gyarapítani és mindenki számára elérhetővé tenni a legtágabb értelemben vett földrajzi ismereteket – az elkövetkező száz évben a National Geographic Society alapelvévé vált. Ennek szellemében 1888. októberében a társaság megjelentette az első National Geographic folyóiratot. Gardiner Greene Hubbard 1897-ben halt meg.
Egy évvel később az elnöki székben, veje, a nagyhírű feltaláló, Alexander Graham Bell követte, s képességeinek és energiájának jelentős részét a National Geographic népszerűsítésére fordította. Két olyan jelentős döntést is hozott, amely a Társaság jövőjét alapvetően meghatározta. A folyóiratot megküldte mindenkinek, aki a National Geographic Society tagjai közé lépett, azaz hitt a Társaság tevékenységének fontosságában, és ehhez hozzá is kívánt járulni. Bell második fontos döntése az volt, hogy egy tehetséges fiatalemberre bízta a folyóirat felfrissítését és az új tagok toborzását. A 23 éves tanár, Gilbert H. Grosvenor találékony irányításával a National Geographic tudományos földrajzi folyóiratból a való világot föltáró lappá vált, és egyben az amerikai újságírásra is maradandó hatást gyakorolt.
Grosvenor egy év alatt megduplázta, 1000-ről 2000-re növelte a társaság tagjainak számát. Azóta a Cosmos Club tiszteletreméltó tagjainak egykori társasága az egész világot behálózó, hatalmas szervezetté vált. Napjainkban a társaságnak 10,5 millió tagja van, s a tagság mintegy ötöde a nem angol nyelvű kiadások olvasója.
A Society Kutatási és Felfedezési Bizottsága (Committee for Research and Exploration) elismert, szakterületükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakértőkből áll. Az ő feladatuk a kutatási tervek és javaslatok elbírálása. A bizottság évi több mint 4 millió dolláros költségvetéséből támogatja a különböző kutatási programokat. Az évek során több mint 6400 felfedezőutat és kutatást finanszírozott, ezzel jelentős mértékben hozzájárult a Földről, az égről és a vizekről szerzett ismereteinkhez.