Paul Kagame amerikai egyetemeken tart előadásokat a ruandai népirtás huszadik évfordulója kapcsán. Bostoni előadásában az elnök élesen bírálta az európai nagyhatalmakat két évtizeddel ezelőtti politikájuk miatt. De kritizálta Európát az azóta követett stratégia miatt is, amely például képtelen volt megakadályozni a kelet-kongói helyi konfliktusok kirobbanását. De a legnagyobb figyelmet egy kérdésre adott válasszal keltette. Egy diák az iránt érdeklődött, mi lesz 2017-ben, amikor lejár második hét éves elnöki mandátuma. Kagame erre hosszú eszmefuttatásba kezdett, aminek lényege az volt, hogy elképzelhető az újabb indulás. Ehhez persze módosítani kellene a jelenlegi alkotmányt, amely csak két hét éves mandátumot engedélyez. Korábban Ruandában már felvetődött ez a lehetőség, de Kagame most célzott először ilyen nyíltan a hosszabbítás lehetőségére. Ez most „nagy divat” Afrikában. Bouteflikát is azért választhatták meg immár negyedszer Algériában, mert pár éve módosították az alkotmányt. Erre készül Compaoré elnök Burkina Fasóban, ahol népszavazással írnák felül az alkotmányt és végtelenítenék Compaoré csaknem 30 éve tartó országlását. Ez a példa lebeg a Kongói DK elnöke Joseph Kabila és a burundi államfő Pierre Nkurunziza szeme előtt is. Afrika mai vezetői nemigen akarják követni a nemrég elhunyt Nelson Mandela példáját. Ő egy elnöki periódus után visszavonult, mert azt vallotta, hogy még a legjobb szándék esetén is, óhatatlanul veszélyeket rejt magában, ha valaki „bebetonozódik” a hatalomba.