Rémálom-forgatókönyv: ilyennek látja az izraeli hírszerzés a Közel-Keletet 2015-ben 1.

A Közel-Keleten nagyon rossz lesz élni a most kezdődött évben is, ez marad a világ talán legveszélyesebb térsége. Az izraeli katonai hírszerzés szerint Iránban, Irakban, Jordániában, Szíriában, Libanonban, Egyiptomban, Jemenben, Szaúd-Arábiában és Észak-Afrika nagy részén egyaránt szociális hanyatlás, politikai szétmorzsolódás és növekvő szegénység marad a jellemző.

A krónikus gazdasági válság, amely az egykori Arab Tavasz országait érinti, és a csökkenő olajárak miatt csak rosszabb lesz, felgyorsítja az olyan országok szétesését, mint Szíria, Líbia és Irak, és alááshatja az iráni vagy az egyiptomi rendszert is. Egyedül Szaúd-Arábiában, amely stabil országnak számít, a fiatalok körében elérheti a 30 százalékot az idén a munkanélküliség. Nem csoda hát, hogy a szigorú antiterrorista törvények dacára oly sok szaúdi van a dzsihádista szervezetekben.

Az előrejelzés szerint az eddiginél is több fiatal nem találja majd a helyét a muszlim társadalmakban, és ez még több radikális mozgalom megjelenését hozza majd Izrael szomszédságában, az erőszakhullám átcsaphat a zsidó államra. Ha van olyan rémáéom-forgatókönyv, amely nem hagyja aludni a katonai hírszerzés vezetőit, akkor az arról szól, hogy elképzelhető: nem tudják majd beazonosítani azt a helyet, ahonnét ez a halálos hullám elindul – írja az ynet.news.

A Sin Bét évről évre elkészíti a várható politikai és katonai fejleményekről az előrejelzését, és a fő helyen természetesen azok a fenyegetések állnak, amelyek Izraelt érintik. És amelyekre választ kell találni, lehetőleg még időben. A jelentés meglehetősen fontos szerepet játszik abban, hogy a döntéshozók hogyan alakítják a zsidó állam biztonsági, gazdasági és politikai ügyeit.

Az idén azonban ez a borús előrejelzés egy új kormány, új vezérkari főnök és talán egy új védelmi miniszter vállát nyomja majd, ami az izraeli sajtó szerint még aggasztóbbá teszi a helyzetet. A Közel-Kelet ugyanis nem várja meg a történésekkel a nyarat, mire az új izraeli kabinet berendezkedik. A bizonytalan, instabil és illékony események előzetes figyelmeztetés nélkül rázhatják meg a térséget. Mindezek mellett nyilván csak a következő hónapokra lehetnek érvényesek a Sin Bét előrejelzései, az egész évet képtelenség modellezni.

Mindazonáltal minden hírszerzési felmérés azzal kezdődik, hogy a világhatalmak szemszögéből veszi figyelembe a térséget. És itt a lényeg nagyon egyszerű: a Közel-Keletnek ma nincs nemzetközi “gazdája”. Nincs senki, aki fenntarthatná az egyensúlyt, elősegíthetné a nemzetközi együttműködést és biztosíthatna valamiféle békét a térségben. Vlagyimir Putyin Oroszországa mindent megtesz annak érdekében, hogy növelje a befolyását a Közel-Keleten, azzal, hogy keményen tartja a pozícióit Szíriában. Az Egyesült Államok, amely éveken át szólistaként játszott, szabad volt a keze a térségben, ma egy lépést sem tesz koalíciók nélkül. Szíriában ez arab koalíciót jelent, Irakban nyugatit. Szövetségesek nélkül a háta mögött Barack Obama nem lépett volna fel az Iszlám Állam ellen, és soha nem segítette volna a mérsékeltebb szunnita erőket Szíriában vagy a kurdokat Irakban – állapítja meg az elemzés.

Az oroszok, akik jópár kulcsfontosságú ütközetben a szíriai kormány segítségére siettek a lázadók ellenében, elégedetlenek a szíriai hadsereg erőfeszítéseivel. Szíriai és iráni szakértők, akik vállvetve működnek együtt Szíriában, arra a következtetésre jutottak, hogy a szíriai hadsereg képtelen a hullám feltartóztatására. Moszkva kompromisszumos megoldáson munkálkodik a lázadók és Basar el Asszad rendszere között, és ebbe már többé-kevésbé belevitték az amerikaiakat is. Ez persze a hatalom megosztásához vezetne Szíriában. És nem akadályozza meg az oroszokat abban, hogy hétről hétre folytassák a fegyverszállítást a szíriai hadseregnek, Kalasnyikov-töltényektől kezdve a nehézrakétákig, Tartusz kikötőjébe.

Az eddigi Szíria megszűnt létezni, ma már Asszad “kis-Szíriájáról” beszélnek, amely az ország 20-30 százaléka. A maradék terület egymás ellen harcoló független kantonokat foglal magába. Izraelnek a legérdekesebb ebben a Golán fennsík.

A Szabad Szíriai Hadsereg lázadóinak nyújtott izraeli humanitárius támogatás ára az, hogy Izrael hallgatólagosan beleegyezett abba, hogy a “mérsékelt” szunnita csoportok csatarendbe álljanak a Golán fennsík nagy területein, arccal Szíria felé. Ezek pufferzónát képeznek, és megakadályozzák, hogy a Nuszra Front vagy az Iszlám Állam fegyveresei bejussanak a fennsík izraeli oldalára. Quneitrától északra egy sor drúz falu fekszik, amelyek melegágyai az Izraellel szemben ellenséges akcióknak a Golán fennsíkon. Az ottani egységeket a Hezbollah és a szír hadsereg támogatja. Az egyik élén Imad Mughniyeh fia áll: ő irányította a Hezbollah külföldi terrorakcióit, amíg Izrael 2008-ban nem végzett vele. Egy másik csoport parancsnoka egy másik ismert figura, Szamir Kuntar, aki évtizedeket töltött izraeli börtönökben, mielőtt kicserélték két, a Hezbollah fogságában lévő izraeli katonára.

És radásul a szíriai vegyi fegyverek ügye is megoldódatlan marad 2015-ben. A testület, amely Szíria vegyi leszerelésével foglalkozik, a Organization for the Prohibition of Chemical Weapons még nem zárta le az aktát. Alapos a gyanú arra, Asszad rendszere még mindig rejteget kémiai anyagokat.

Az iráni oldalon is meglehetősen összetett a kép. Nyár előtt nem fogjuk megtudni, hogy Teherán és Washington aláírja-e az egyezményt az atomprogramról. Az izraeli katonai hírszerzésnél biztosak abban, hogy egy ilyen megállapodás csak rossz lehet Izraelnek: fokozná a Hezbollah-veszélyt Izrael északi határainál. Másrészt viszont, ha nem lenne egyezség, és Teherán nem tudná lerázni magáról a globális szankciók terhét, az ellenőrizhetetlen spirálhoz vezethet. A csalódás Hasszán Róháni elnökben, és a folytatódó gazdasági elkeseredettség könnyen a Forradalmi Gárda visszatéréséhez vezethet a hatalomba. Ezek mind olyan drámai folyamatok, amelyek azonnali hatással lennének Izrael északi határaira, és amelyek közül ma egyiket sem lehet előre látni.

És még legalább két másik dolog fogja meghatározni, hogy milyen arcot ölt az idén a Közel-Kelet: az izraeli választások és a zuhanó olajárak hatása a térség olajexportáló országaira. Szaúd-Arábia és az Öböl menti államok feltehetőleg felhalmoztak olyan pénzügyi tartalékokat, amelyek lehetővé teszik, hogy egy darabban kerüljenek ki a válságból. Velük ellentétben viszont Iránt, Irakot és Líbiát a padlóra küldheti a krízis, és így további anarchiához vezethet. Az oroszok szintén hangnemet válthatnak a Közel-Keleten a csökkenő olajbevételek hatására, és agresszívabbá válhatnak. Hogy szembeszálljanak azzal, amit Amerika összeesküvésének tartanak a megsemmisítésükre.

Fotó: Harcok a Quneitra átkelő közelében, a Golán fennsíkon a szír hadsereg és a lázadók között novemberben. Europress/AFP