Észt elnök: Végveszélyben a finnugor népek

A szetu népcsoport lakja Obinitsát, a finnugor népek idei kulturális fővárosát. A feladatot tegnap vette át az észt falu, ahol beszédet tartott az államfő, Toomas Hendrik Ilves. Miután örömmel hangsúlyozta, hogy az észt, a finn és a magyar hivatalos nyelvei az Európai Uniónak, a számik Svédországban, Norvégiában és Finnországban önkormányzattal rendelkeznek, Lettországban pedig újraéled a lívek kultúrája, áttért a negatívumokra.

„Ugyanakkor látjuk, ahogy az Uszty-Luga kikötő építése észak-nyugat Oroszországban, a Finn-öböl partjainál tönkreteszi a vótok falvait, reméljük, hogy nem az egész népet; látjuk, ahogy az utóbbi években Oroszország megszüntette, vagy korlátozta az anyanyelv oktatásának lehetőségét a finnugor népek számára, hogy felgyorsuljon az asszimiláció, kultúráik eltűnése” – idézte Toomas Hendrik Ilves-t az Interfax.

Észtország igyekszik segíteni a kis finnugor népeket kulturális identitásuk megőrzésében, ami nem könnyű feladat. Míg száz évvel ezelőtt gyakorlatilag minden nyelvrokonunk túlnyomó többségben volt saját területén, ma – bár formailag léteznek autonóm területeik – ott a többségi lakosság orosz. A névadó etnikai közösség aránya gyakran a húsz százalékot sem éri el, olyan nagy arányú volt a betelepítés és az asszimiláció az elmúlt évtizedekben. Az anyanyelv használata kiszorul a mindennapokból, a fiatalok többsége már csak nagyszüleivel beszéli a finnugor nyelveket, magas a vegyes házasságok aránya, ahol a gyermekek már csak oroszul tudnak. Az utóbbi években több helyen – például Mariföldön – számos alkalommal orosz nacionalista csoportok támadtak a kisebbségiekre. Ezek ugyan egyelőre elszigetelt helyi akciók, de Moszkva sem támogatja, hogy a finnugor népek a formalitásokon – néptánccsoportokon és költészeti antológiákon – túl erősítse kultúráját, megőrizze nemzeti identitását.  Az új orosz nemzeti alaptanterv a minimálisra szűkíti az anyanyelvi oktatás lehetőségét is.

Külföldről az őshonos kisebbségek vajmi kevés támogatást kapnak. Észtország azonban – az egykori szovjet birodalom egyetlen finnugor többségű területe, amely megszabadult az orosz hatalomtól – aktívan támogatja nyelvrokonait. Een Eesmaa, az észt parlament külügyi bizottságának vezetője például arról tájékoztatott már korábban is,  hogy állandóan érkeznek a nemzeti kisebbségek, beleértve a finnugorok segélykérései a keleti szomszédból. Toomas Hendrik Ilves 2008-ban pedig nem vett részt Hanti-Manszijszkban a Finnugor Népek Világkongresszusán, tiltakozásul egy orosz képviselő, Konsztantyin Koszacsev a szomszédos népek kisebbségi politikájára vonatkozó kritikái miatt.

Kép: Tarja Halonen, finn; Dmitrij Medvegyev, orosz és Sólyom László magyar államfő a Finnugor Népek Világkongresszusán Hanti-Manszijszkban, 2008.06.28. (Europress/AFP)