Mentőn érkezett tárgyalására az egykori népirtó
Mentőautón érkezett a tárgyalására Efraín Ríos Montt egykori guatemalai államfő, miután az orvosi igazolások ellenére a bírák csak egy órát adtak a népirtással vádolt volt katonatisztnek, hogy megjelenjen a bíróság előtt.
Ríos Montt hordágyon, újságírók hadától kísérve érkezett a bíróságra, ahol népirtás vádjával ismét eljárást indítottak ellene az ügyészek. Az egykori államfőt egy korábbi ítéletben bűnösnek mondták ki a bírák, és 80 év börtönbüntetésre ítélték az ex-diktátort. Ríos Montt védőinek fellebbezése nyomán a verdiktet az ország alkotmánybírósága később semmisnek nyilvánította az eljárás során elkövetett formai hibákra hivatkozva, és új tárgyalást rendelt el, amely tegnap kezdődött. A volt államfő azóta házi őrizetben várta az új tárgyalást, a jelenlegi idézést azonban arra hivatkozva próbálta meg kijátszani, hogy orvosai szerint megromlott egészségi állapota miatt nem tudja elhagyni a rezidenciáját. A bíróság végül hétfőn reggel elutasította az ex-diktátor ügyvédjeinek kérelmét, és egy órát adott Ríos Monttnak, hogy megjelenjen a tárgyaláson. Ő pedig, bár hordágyon én mentőn érkezve, de eleget tett az idézésnek.
Az ügy hatalmas sajtónyilvánosságot kapott, és, mint várható volt, felszakította a guatemalai polgárháború által ütött, nehezen gyógyuló sebeket. Egyesek szerint az akkori visszaéléseket már csak a konfliktus természete miatt sem lehet népirtásként minősíteni. Ami pedig különösen meglepő, az az, hogy még az 1996-os béketárgyalások egyik kulcsfigurája, a kormánnyal szemben álló gerillák vezetője, Gustavo Porras is úgy nyilatkozott, hogy Ríos Montt ügyének “abszurd radikalizációja” árt az ország békéjének.
Természetesen a volt diktátor tárgyalását gyökeresen másként értékelik azok a túlélők, akik családtagjaikat és otthonaikat vesztették el a Ríos Montt által levezényelt tömeggyilkosságokban. Mint például az az Edwin Canil, aki 6 évesen nézte végig családja lemészárlását, ma pedig ügyészként a vádat képviseli az egykori államfő perében.
A vád szerint Ríos Monttot – aki 1982 márciusa és 1983 augusztusa között kormányozta Guatemalát – az országot sújtó polgárháború alatt legalább 15 mészárlás elkövetéséért terheli felelősség. Ezekben 1771, főként őslakos származású polgári személy vesztette életét, és közel 29 000 család kényszerült elhagyni lakhelyét. Az ENSZ egy 1999-es tanulmánya szerint a konfliktusban elkövetett háborús bűnök 90 százalékáért a guatemalai kormányerőket terheli a felelősség. A régió egyik leghosszabb, 1960-tól 1996-ig dúló polgárháborújában a becslések szerint csaknem 200 000 ember halt meg vagy tűnt el.
Fotó: Europress/AFP