Bikalincselés sokkolta a kolumbiai állatvédőket
Corraleja. Így hívják azt a hagyományos kolumbiai népünnepélyt, amelyen az arénában önjelölt matadorok heccelnek bikákat, a nézők legnagyobb örömére. Az ország északi részén fekvő Turbacóban tartott corraleja azonban afféle össznépi állatkínzássá vált, amikor a tömeg agyonverte és agyonszurkálta az attrakció amúgy ártatlan főszereplőjét.
A szombaton tartott turbacói bikahecc országos botrányt kavart Kolumbiában, miután az amatőr matadorok leszúrták, megkövezték és agyonverték a bikát az arénában. A kegyetlen mulatság szervezőit, így a város polgármesterét is bíróság elé állíthatják, ha bizonyítást nyer, hogy felelősség terheli őket az állat elleni szándékos kegyetlenkedésben. A “mulatságról” készült videók alapján ez utóbbihoz vajmi kevés kétség férhet, a kolumbiai állatvédők pedig bejelentették, hogy eljárást kezdeményeznek a szervezők ellen.
A corraleja, mint a legtöbb latin-amerikai bikaviadal és bikaheccelés, a spanyol hódítás nyomán terjedt el a kontinensen. Az ibérek pedig anno a krétai bikakultuszból vették át a szilaj erő megtestesítőjének tartott állat mára talán némileg kegyetlenné vált kínzásának, majd pedig megölésének ceremóniáját. A Kolumbia karibi partvidékén elterjedt corraleja eredetileg a marhapásztorok gyakorlati készségeinek fejlesztésére szolgált, a lasszóforgatást és egyéb gulyás-tudományokat gyakorolhatták vele a vaquerók, és az évek során a dolog végül afféle népünnepéllyé és látványossággá avanzsált.
A történelem által feljegyzett legvéresebb corraleja az 1980-as sicelejói bikahecc volt, amelyen azonban az áldozatokat nem a felhergelt négylábúak, hanem a hanyagul megépített aréna lelátója szedte. A nézők súlya alatt összeroskadt lelátó ugyanis közel ezer embert temetett maga alá.