Kína: Az Energiavilág Új Nagyhatalma
Kína szerepe a globális energiapiacon gyakran kétféleképpen jelenik meg: egyrészt, mint a legnagyobb szénfelhasználó és szennyező, másrészt, mint a legnagyobb zöldenergia-kapacitásokat kiépítő ország. Az alábbiakban betekintést nyújtunk Kína villamosenergia-termelésébe, hogy alátámasztó adatokat nyújtsunk a vitában.

Kína gazdasága energiaintenzív
A világ villamosenergia-termelése tavaly körülbelül 30 ezer TWh-t ért el, amelyből Kína 9935 TWh-t mondhatott magáénak, vagyis a világ felhasználásának egyharmada az országban koncentrálódik. Az ezredforduló idején ez az arány még alig 9% volt. Kína 2001-es WTO-ba való belépését követően gyors gazdasági felzárkózásba kezdett, amely energiaintenzív ipari termelésre épült. Ennek eredményeként az ország áramfelhasználása 2000 és 2024 között évi átlag 8,7 százalékkal növekedett.
Bár a kínai GDP a világ GDP-jének csupán 19%-át teszi ki, a feldolgozóiparának részesedése elérte a 34%-ot, az áramfelhasználása pedig a 33%-ot. Ez a növekedési ütem nem maradhat fenn akármeddig, de még tavaly is több mint 6%-kal növekedett a felhasználás, gyorsabban, mint a GDP.

Hogyan állítják elő az áramot Kínában?
Kína hírneve a szénerőművei miatt nem túl jó, de a helyzet évről évre javul. 2024-ben a kínai villamos energia 59%-a származott szénerőművekből, ami persze még mindig magas arány, de 2013-ban még 75% volt ez az érték. Az egy kWh-ra eső kibocsátás folyamatosan csökken, de az áramigény gyors növekedése miatt a szénfelhasználás továbbra is bővül.
Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy Kína mennyire meghatározó a dekarbonizáció szempontjából, és arra is, hogy Európának nem érdemes erőltetett tempóban kivezetni a szenet, mivel nagyjából semmi nem múlik rajta. Az energia zöldítése azonban ma már nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem versenyképességi is, mivel a megújulók mostanra olcsóbbá váltak, mint a fosszilis energia.

Nukleáris és vízenergia
Bár a legtöbb atomerőművet Kínában építik, a nukleáris energia részaránya tavaly csupán 4,5% volt. Ugyanez mondható el a vízenergiáról is, amely 12,9%-ot képviselt.
Időjárásfüggő megújulók
A szélenergia 2024-ben már 989 TWh-t biztosított, ami 10%-os arányt jelent, míg a napenergia 853 TWh-ra ugrott.
Ez az elemzés rávilágít Kína energiaellátásának összetettségére és a globális energiapiacra gyakorolt hatására. Kína meghatározó szereplő marad a dekarbonizációs folyamatban, és az energia zöldítése mindenki számára versenyképességi kérdéssé vált.
Forrás