Láncra verve – Gyerekkatonák Afrikában
Egy kisgyermek könnytől fényes arca, azt mondják, meglágyít minden emberi szívet. Talán mégsem, mert ha így volna, a gyermekkatonák jelensége nem létezne. Egyes militáns csoportok haderő utánpótlásként szinte bármire képesek. Elrabolt, megvásárolt gyerekek, akiknek az élete semmit sem ér. A kijózanító, rideg valóság pedig az, hogy számuk ismeretlen, csupán becsült adatok állnak rendelkezésünkre. Az UNICEF jelentése szerint, 2023 júniusában világszerte ez a szám megközelítette a százötezret.
„Valahányszor az emberek azzal a szándékkal jönnek felénk, hogy megöljenek minket, becsukom a szemem, és várom a halált. Bár még mindig élek, úgy érzem, minden alkalommal, amikor elfogadom a halált, egy részem meghal.”
Forrás: Ishmael Beah – Long Way Gone: Memoirs of a Boy Soldier, 90.o.
De mit tudhat egy 8 éves a háborúról? Legyintenénk, ha valaki ezt a kérdést Magyarországon teszi fel, Afrika bizonyos részein viszont sajnos nagyon is sokat. Mert Afrikában kevés olyan ország van, ahol ne zajlanának törzsi viszályok, belharcok, katonai vagy félkatonai támadások. Ha egy gyereknek fegyver van a kezében, és épp olyan ádáz elszántsággal lő le bárkit, mint a felnőttek, annak oka van. És miért pont a gyerekek? Érzelmileg megtörhetőek, befolyásolhatóak és korukból adódóan hiszékenyek. Így az olyan szervezetek, amelyeknél az eszközök válogatása nélküli győzelem a cél, bármire hajlandóak.
„Gyerekeket kényszerítsenek arra, hogy más gyerekeket büntessenek meg, és olykor ki is végezzenek. A csoport gyerekeket használt fel közvetlen harci eseményekhez, többek között az ellenség elé állítják őket, hogy emberi pajzsként és öngyilkos merénylőként szolgáljanak, valamint útszéli bombákat és egyéb robbanószerkezeteket helyezzenek el.”
Forrás: Az al-Shabaab Szomáliai tevékenységéről szóló 2022-es emberi jogi jelentés. – https://www.stimson.org/2023/2022-human-rights-reports-insights-into-global-child-soldier-recruitment-use/
A gyerekkatonák alkalmazása a fegyveres konfliktusok során nem új keletű dolog, a történelem folyamán számos alkalommal használtak gyerekeket háborús munkákra. Többségében hírnökként, szakácsként, taktikai előnyök megszerzésére, háborús konfliktusok során élő pajzsként. A legtöbb gyereket elrabolják, van, akit megvásárolnak a családjától, de olyan gyerekek is vannak, akik önként csatlakoznak, mert árván maradva nem látnak más esélyt a túlélésre. A statisztikák szerint ők vannak a legkevesebben. A kiskorúak gyakran nem élik túl a rájuk rótt feladatokat, akik mégis, örökké emlékeznek az átélt traumákra.
„A gyermek katonává válásának egyik leggyakoribb beavatási joga, hogy megsebesítse, megnyomorítsa vagy megölje egy családtagját, mivel ez megszakítja az otthonhoz fűződő kötelékeit.”
Forrás: https://brandongaille.com/21-dramatic-child-soldiers-in-africa-statistics/
Egyes jelentések szerint a gyerekek megközelítőleg 40 százaléka lány, akik a harci traumákon felül gyakran szexuális áldozatokká is válnak. Az elrablóik szemében nem mások, csupán „tárgyak”, akik könnyedén pótolhatóak.
„Most már nem félek a haláltól. Semmi sem megy jól, nem tudom, mi történik. Isten kővé vált. Nem hallgat az imáinkra.”
Forrás: Vasanthi – The Voices of Girl Child Soldiers – Sri Lanka – Yvonne E. Keairns -https://www.quno.org/sites/default/files/resources/The%20voices%20of%20girl%20child%20soldiers_SRI%20LANKA.pdf
A gyerekek bármilyen fegyveres erők vagy csoportok általi toborzása és kihasználása nem csak hogy súlyosan megsérti az emberi és gyermekjogokat, de a nemzetközi humanitárius jogot is sérti. Számtalan szakember és közösségi szervezet próbált, és próbál a mai napig is segíteni azoknak a gyerekeknek, akik túlélik a gyerekkatonaság intézményét. Ám ahol a konfliktusok és az erőszak uralkodik, ott lesznek gyerekkatonák is. Ezért létfontosságú a nagyobb finanszírozás a gazdaság fejlesztéséhez, beleértve a foglalkoztatást, az egészségügyet és kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatásra is. Ám ez csak a prevenció, ezeknek a gyerekeknek mindennél nagyobb szükségük van arra, hogy rehabilitálják őket és a társadalom által ne legyenek megbélyegezve. A re-integráció szempontjából talán ez a legfontosabb.
„A gyermekkatonák problémája nagyon összetett, különösen a Haut Uele régióban, az ország északkeleti részén, egy sok évig tartó pusztító konfliktus tönkretette a társadalmat Kongónak ezen a részén. Leginkább a gyerekek szenvedtek ettől: ők elveszítették a szüleiket, kikerültek az iskolából, ezért intézkedéseink nemcsak a háborús katonák megsegítésére irányulnak, hanem szélesebb körben, mindazokra a gyerekekre, akiket a legkiszolgáltatottabbnak tartunk, vagyis azokat, akik elszenvedték a háború közvetett következményeit: akiket megcsonkítottak, vagy akik erőszaknak voltak tanúi közösségükben”
Forrás: Georges Mizingi atya, az Ágoston-rendi püspökség vezetője – Kongói Demokratikus Köztársaság –https://www.fides.org/en/news/70117-AFRICA_D_R_CONGO_Augustinian_missionaries_promote_the_reintegration_of_child_soldiers
Fontos megjegyezni, hogy nem csak Afrikát érinti a gyerekkatonaság jelensége. Gyermekkatonákat a világ számos pontján alkalmaznak.
„2023 júniusában az UNICEF arról számolt be, hogy a militáns csoportok világszerte legalább 105 000 gyermeket toboroztak. A Közép-afrikai Köztársaság (CAR) alkotja ennek a statisztikának a nagy részét, és itt van az egyik legtöbb gyermekkatona a világon.”
Forrás: https://borgenproject.org/child-soldiers-in-the-central-african-republic/
A nemzetközi közösség megpróbálja felvenni a harcot a gyerekek fegyveres konfliktusokra való toborzása ellen, összefogásuk eredményeképpen Február 12-e a gyermekkatonák használata elleni nemzetközi nap, vagyis a „Vörös kéz” napja lett. Céljuk, hogy megszűnjön a toborzás és elősegítsék a gyermekkatonák támogatását.
A gyerek és a katona szónak soha nem lenne szabad egy mondaton belül elhangoznia, de ameddig ez így van, ezek a gyerekek nem csak a bőrükön, de amíg élnek a szívükben viselik az átélt traumák nyomait. Lehet még boldog életük, de egy biztos, nem telik majd el úgy nap, hogy ne gondoljanak arra, mit tettek velük és nekik mit kellett megtenniük, hogy életben maradjanak.