Ázsiában erősít a katolikus egyház

Mianmar, az egykori Burma többségében buddhista ország. Az állam vezetése és a buddhista sangha – a szerzetesi közösség, amely az ott honos hinajána buddhizmus elvei szerint a legközelebb áll a kereszténység “egyház” fogalmához – komoly összefonódásokat mutat. A szerzetesek közül pedig sokan nem rajonganak a kereszténység térhódításáért. Sőt – kimondottan ellenzik, hogy a buddhista országban bármilyen más felekezet gyökeret verjen. Az ország kelet részén azonban számos kisebb nép, törzs, többsége keresztény. Északon pedig – Banglades határán – a muszlim rohningyák vannak többségben. Az elmúlt években a buddhista szélsőségesek egyre nagyobb teret kaptak. Elsősorban a muszlim kisebbség van veszélyben – már eddig is több tízezren menekültek el Mianmarból. De a keresztényeket, köztük akár a külföldieket is – sok atrocitás éri, különösen, ha úgy érzik, bántják a buddhisták érzékenységét. Ezért van különös jelentősége annak, hogy a pápa most érsekség rangjára emelte Jangont. A katolicizmus ázsiai terjeszkedését jelzi az is, hogy Mianmar mellett új bíborost kapott Thaiföld és Vietnam is. Először nevezett ki a pápa érseket a Tongai Királyságba is -ott, bár a többség keresztény, a katolikusok kisebbségben vannak. Az egyetlen angol anyanyelvű új bíboros pedig Új-Zélandról érkezett.
A bíborosi testület földrajzi arányai így tovább tolódnak – jóval több lesz az európán kívüli, a harmadik világból érkezett egyházi vezető. Ferenc pápa más szempontból sem tartja magát a hagyományokhoz – korábban a bíboros száma 120 főben volt maximálva, a most kinevezettekkel együtt azonban már 125-en vehetnek részt majd a következő katolikus egyházfő megválasztásában.

A Szent Péter téren vasárnap elhangzott beszédében Ferenc pápa azt mondta: az emberiség a rosszat is megvilágító isteni fény helyett gyakran a sötétség “megtévesztő nyugalmát” választja. Az egyházfő szerint ez az oka, hogy az emberek “cinkos csendben” kísérik a világban dúló háborúkat és “semmi konkrétat nem teszünk a béke építéséért”.
“Minden ember és minden nép éhezik és szomjazik a békére” – tette hozzá Ferenc pápa, és azt is mondta, hogy a béke nem kizárólag a háború hiányát jelenti, hanem azt, amikor az ember összhangban van saját magával, a természettel és a másik emberrel.
Az egyházfő kijelentette: túl sok konfliktus szennyezi be vérrel a világot, de a feszültségek és konfliktusok a látszólag békében élő országokban, városokban és közösségekben is érezhetők kulturális, etnikai és vallási okok miatt.