Pártok a Dél-Afrikai Köztársaságban – Pető Máté elemzése, 1. rész
Jól látható az előző cikkeimből, hogy a Dél-afrikai választásokon (különösen a 2019-es választáson) sok párt reprezentáltatja magát. Ez azt a pozitív következményt is hozza magával, hogy a Dél-afrikai polgárok többsége úgy érezheti, hogy képviseltetve van a saját politikai álláspontja. Mostani írásomban a 2 Dél-afrikai pártot fogok bemutatni. A későbbiekben pedig további két erős támogatottsággal bíró pártot is bemutatok.
Afrikai Nemzeti Kongresszus:
A Jóreménység fokán (Cape Colony, egykori britt gyarmat) létezett egy szervezet, az Imbubma Yamanyama és annak az utódjaként alakult az ANC 1912-ben, eredetileg South African Native National Congress néven. A mostani nevét 1923-ban kapta meg. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus egy mozgalomként indult az apartheid rendszer ellen. Ezen felszabadító mozgalom leghíresebb vezetője Nelson Mandela volt. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus 1994 óta töretlenül irányítja az országot. Az ANC egy szociáldemokrata, afrikai nacionalista párt, amely a hatalmi státuszát tekintve kibillenthetetlen, azonban a választási statisztikákból kiolvasható egy csökkenő tendencia, a párt támogatottságát illetően. A 2024-es választásoknál az lesz az igazán érdekes, hogy az ANC rákényszerül-e arra, hogy koalíciós tárgyalásokba kezdjen más pártokkal a hatalom megtartásának érdekében. Az eddigi pártvezetők: Nelson Mandela, Thabo Mbeki, Jacob Zuma, Cyril Ramaphosa.
EFF: Economic Freedom Fighters:
Az EFF, magyarul Gazdasági Szabadság Harcosok véleményem szerint a legérdekesebb párt a mostani felhozatalból. Ez egy marxista-leninista kommunista párt, ami ráadásul fekete nacionalista is. Az alapítója Julius Malema, aki az ANC ifjúsági szervezetének volt az elnöke. Ez a szélső baloldali populista párt nagyon aktív a politikai megnyilvánulások terén. Az EFF 2015-ben alkotmánybírósági eljárást indított Jacob Zuma ellen egy 2015-ös kampány miatt és megállapították, hogy Jacob Zuma alkotmánysértést követett el. A legérdekesebb akciójuk 2018 februárjában történt, mikor az Országgyűlés elé terjesztettek egy olyan alkotmánymódosítást, ami legitimálja a földek kártérítés/ellenszolgáltatás nélküli kisajátítását és ezt a parlament el is fogadta. Az EFF erőteljesen bírálja az ANC-t valamint a DA-t az ipari álláspontjuk miatt. Szerintük az olcsó munkaerővel kiárusították a dél-afrikai feketéket a kapitalizmusnak.
Választás előtti közvélemény kutatás:
Ne felejtkezzünk meg arról, hogy május végén választások lesznek. Ez a választás fordulópont lehet az előbb bemutatott két pártnál. Az Ipsos kutatását szeretném megmutatni:
Az Ipsos közvélemény kutatási eredményei szerint az EFF népszerűsége csökkent, azonban az ANC is vesztett a támogatottságából (A DA-ról és az MK Pártról a következő cikkemben fogok írni). Azt azonban nem tudjuk, hogy az Ipsos milyen mintavételi eszközöket használt, nem tudjuk a lekérdezés módját, azt se hogy a lakosságra nézve ez a kutatás reprezentatív-e és azt se hogy hány ember bevonásával készült, így óvatosan kell bánnunk ezzel a kutatási eredménnyel.
Konklúzió:
Ez a két párt egyszerűsített bemutatása is jól mutatja azt, hogy a Dél-afrikai politikai paletta érdekes és sokszínű. Vannak szociáldemokraták, kommunisták, liberálisok, zöldek stb. (utóbbi politikai ideológiát képviselő pártokról később lesz szó) és most, hogy a választás előtti utolsó nagy hajrában járunk kezd kirajzolódni az, hogy ennek a választásnak nem az lesz a tétje, hogy az ANC hatalmon fog maradni, vagy nem, hanem inkább az, hogy az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak a választások végén koalíciós tárgyalásokba kell-e kezdenie ahhoz, hogy kormányt alakítson és az is elképzelhető, hogy az ellenzéki pártok hatalmi szerepe meg fog változni a 2024. májusi választások után.