Így alakítja át a koronavírus Európa turizmusát

Tavaly nyáron a turizmus Európa több pontján is rekordokat döntött: a legnépszerűbb városokban, így Barcelonában, Párizsban, Budapesten, Berlinben, Amszterdamban és Velencében is a helyiek heves tiltakozását váltotta ki, hogy az utcákat elözönlötték a tömegek, és ez a hétköznapokat elviselhetetlenné tette az ott lakóknak. A tömegturizmus másik kellemetlen hozadéka, hogy a bérleti díjak jelentősen megugrottak a népszerű városokban, hiány volt a megfizethető albérletekből. Helyenként egy-egy lakásra akár ötvenszeres túljelentkezés is volt, és egy-egy szobáért is csillagászati összegeket kértek el a tulajdonosok.

A koronavírus beköszöntével most pont ennek a fordítottja történik, a zsúfolt városok helyett inkább a kisebb településeket keresik az emberek. Az eddig turisztikai célra fenntartott lakások tömegei állnak üresen az említett nagyvárosokban. Barcelonában egy éve még azért tüntettek, hogy a turisták menjenek haza, most viszont az erősen az idegenforgalomra épülő gazdaság jelentős visszaesést tapasztal a turisták elmaradása miatt. A kereskedelmi szervezetek 15 százalékos visszaesést jósolnak, négyből egy étterem pedig ki sem nyit Barcelona belvárosában, ami több tízezer munkahely megszűnését is jelenti – írja a The Guardian.

Most az üzleti modellek újragondolására van szükség a korábban vezető turisztikai hotspotokban. Az új típusú turizmus kidolgozását már van, ahol el is kezdték. Prága turisztikai ügynökségének vezetője, Barbora Hrubá szerint a cseh fővárosban “másfajta látogatókat” szeretnének, mint korábban. Vagyis nem tömegturizmust. Velence és Barcelona turisztikai szakemberei is hasonlóan gondolkodnak. A turista helyett megjelent a látogató fogalma, de gyakran hangzik el a fenntarthatóság és diverzitás is. Erre építenének ugyanis, hogy a jövőben kevésbé sérüljön a gazdaság a krízishelyzetekben a turizmus visszaesése miatt. A kiadó lakások turisztikai céllal történő felhasználását is szabályozzák majd, így védve a helyieket a lakásárak hirtelen megugrásától.

A szakemberek egy része arra is számít, hogy vége az eddig megszokott, olcsó fapados járatok időszakának, ami milliók számára tette elérhetővé és hétköznapivá az utazást Európán belül, akár csak egy hétvégére. A vírus miatt az utazók jelentős százaléka már nem vállalkozik hosszabb utakra, hanem inkább belföldön nyaral, ezt bátorítják a kormányzati intézkedések is. Azt ugyanis nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy külföldről hazatérve két hét kötelező karanténba vonuljanak. Az európai nagyvárosokat így újra birtokba vették a helyiek, akik turisták tömegei nélkül, egy jóval nyugodtabb környezetben tölthetik a hétköznapokat. Az aggodalmat most munkahelyeik elvesztése jelentheti, ha éppen  turizmusból élő vállalkozásoknál dolgoztak. Kérdés, hogy a belföldi turisták mennyire tudja kiváltani a külföldiek szerepét, és a munkahelyek megmentését célzó kormányzati intézkedések mennyire járnak majd sikerrel az európai nagyvárosokban.