Tudja, hogyan zajlik Kuvait legnagyobb nemzeti ünnepe?
Egy újabb távoli kultúrába repítette el az érdeklődőket az MT Akadémia, ezúttal a mesés Kuvaitba. Történelem, hagyományok, magyarok Kuvaitban, gasztronómia és megannyi izgalmas tény két olyan előadótól, akik hazatértük után is szeretettel gondolnak a közel-keleti országra.
Ha nyitottak vagyunk, utazás nélkül is barangolhatunk a világban azok által, akik elhozzák nekünk egy idegen ország kultúráját. Budapesten egy izgalmas előadás-sorozat keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők az arab nyelvű országok kultúrájával az MT Akadémia szervezésében, a Budapesti Metropolitan Egyetemen. A múlt heti teltházas rendezvényen Kuvait volt a soron, mely nemzeti ünnepe kapcsán is aktuális témát szolgáltatott a közönségnek. Azt talán kevesen tudják, hogy Kuvait volt az első állam az Öböl-térségben mellyel Magyarország hivatalosan felvette a diplomáciai kapcsolatot 1964-ben. Az évek alatt több száz magyar érkezett a közel-keleti országba dolgozni, akiknek képviseletét a kinti nagykövetség végezte. Kuvaitban jelenleg is több, mint 400 magyar dolgozik, közülük pedig vannak, akik olyannyira megszeretik az országot és a kultúrát, hogy később itthon is az életük része lesz. Így történt az est első előadójával, Farmosi Lillával, aki 22 évesen, egyetemi tanulmányai végeztével kapott munkalehetőséget Kuvaitban, majd hazatérve úgy döntött, hogy megtanul arabul.
A nemzetközi igazgatásszervező Kuvaitban élt másfél évig, saját élményei pedig igazán érdekessé tették az előadását. Az elhangzottakból megtudtuk, hogy az ország történelmében kiemelt szerepe van Kuvait 11. uralkodójának, Sheikh Abdullah Al-Salem Al-Sabah-nak. Az uralkodót a függetlenség és az alkotmány atyjaként is szokták emlegetni. 1950–1965-ig tartó uralma alatt számos alkotmányos intézkedést vitt véghez, így az Öböl-állam egy új szakaszt indított a modernizáció felé, a diplomáciai kezdeményezéseinek eredményeként pedig Kuvait 1961. június 19-én kijelentette a teljes függetlenséget Nagy-Britanniától a brit protektorátus megszünésével. A kuvaitiak az első Nemzeti Ünnepet a következő évben 1962 június 19-én ünnepelték, a júniusi szélsőséges hőség miatt Kuvait Állam Nemzeti Ünnepét 1963-tól viszont már február 25-én tüntetik fel. Egy nappal később, február 26-án Kuvait Felszabadulásának évfordulóját ünneplik ,mely azt az eseményt jelöli, amikor Kuvaitot felszabadították az iraki megszállás alól 1991-ben. Mindkét eseményt monumentális show-k, színes kavalkád kíséri, majd egy nagy tűzijáték zárja.
“Az egyik észrevételem a kiköltözés során pontosan Kuvaitváros multikulturális hangulata volt: a modern metropoliszban a legkülönfélébb kulturális és gasztronómiai irányzatokkal találkoztam. Az autentikus arab gyökerek természetesen mindenhol felfedezhetőek és ennek a kombinációja igazán izgalmassá tette a várost.” – mondta előadásában.
Az est másik előadója Dr. Hóvári János egyetemi docens, történész, turkológus, Magyarország volt kuvaiti nagykövete (2008–2010) volt, aki az Öböl-állam számos történelmi kérdésének megválaszolása mellett a két ország közötti bilaterális együttműködést is ismertette. Így tudtuk meg, hogy az iraki megszállás alatt Magyarország Kuvaiti Nagykövetsége kiemelkedő diplomáciai munkát végzett, mely megalapozta a mostani jó viszonyt a két ország között.
Végül Kuvait Állam magyarországi nagykövete, Saad Abdullah Alasousi is felszólalt, méltatva a kuvaiti-magyar diplomáciai kapcsolatokat. Őexcellenciája megköszönte a két előadónak színvonalas munkájukat, a résztvevőknek az érdeklődést, majd ünnepélyes keretek között egy tortát is átadtak Kuvait nemzeti színeiben. Az előadások után Kuvaitról szóló kiállítás és számos Közel-keleti édesség várta a látogatókat, akik így a gasztronómiával is megismerkedhettek az est folyamán.
