Amnesztiával szabadult a Reuters újságírópárosa Mianmarban
Elnöki kegyelemmel visszanyerte szabadságát a két újságíró, akik a kisebbségben levő rohingya közösség üldöztetéséről tudósítottak Mianmarból, az egykori Burmából.
A brit gyarmatbirodalomban szokásos volt egyes népcsoportok áttelepítése. Így kerültek a muzulmán rohingya kisebbség tagjai is az akkori Burmába. A buddhista többség sohasem fogadta el őket, mint hazai polgárokat. A hadsereg, mely a demokrácia körülményei között is meghatározó szerepet játszik Mianmarban, brutális kampányt indított annak érdekében, hogy a rohingya kisebbség tagjait elüldözzék az országból. Erről a véres kampányról tudósított Wa Lone és Kyaw Sole Oo. A Reuters újságírópárosát elfogták és bebörtönözték. Hiába emelte fel szavát külföldön számtalan politikus és szervezet, az újságírók több mint ötszáz napot töltöttek börtönben, meglehetősen rémes körülmények között.
Most viszont már a londoni Guardian által közölt videó szerint mindkét újságíró családja körében ünnepelhette a szabadságot. A brit külügyminiszter külön megköszönte Aun Szan Szu Kji közbenjárását. A Nobel-békedíjjal kitüntetett politikus korábban maga is a katonai junta áldozata volt. Most államtanácsosként része a politikai hatalomnak. Bár a nyilvánosság előtt nemigen vállalta fel a rohingya kisebbség védelmét, a háttérben felemelte szavát az ügyben. Ennek köszönhető, hogy kiszabadult a két Reuters-munkatárs Mianmarban.
A rohingya kisebbség ügye azóta is megoldatlan, hiszen a több mint félmillió menekült nem mer visszatérni Mianmarba azokból a szükségtáborokból, ahol a hatóságok elhelyezték őket Bangladesben. Külföldi nyomásra ugyan a hatalom ígéretet tett arra, hogy visszafogadja a rohingya kisebbség elmenekült tagjait, de a rossz tapasztalatok miatt kevesen adnak hitelt ennek. Ha tehát a Reuters két most kiszabadult munkatársa továbbra is a rohingya üggyel szeretne foglalkozni, bőven lesz erre lehetősége – külföldön. Mianmarban még a külföldi sajtót is oly szorosan ellenőrzik, hogy a hadsereg minden akciója tabunak számít mindaddig, amíg maga a hatalom nem kíván arról valamit mondani az egykori Burmában, ahol George Orwell rendőrtisztként szolgált.