Putyin sokat veszíthet Venezuelában
A legsúlyosabb következményekkel járhat egy amerikai beavatkozás Venezuelában – figyelmeztette Szergej Lavrov külügyminiszter amerikai kollégáját, aki a Monroe-doktrínára hívta fel a figyelmét. Amerika az amerikaiaké.
John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter egymást váltva ismételgetik: Oroszországnak semmi keresnivalója sincs az amerikai kontinensen! Ahogy azt Monroe elnök még a XIX. században megfogalmazta. Csakhogy most a XXI. században vagyunk, amikor a globális gazdaság eltüntette a távolságokat. Oroszország pedig igen szoros viszonyt épített ki Venezuelával. Ha bukik Nicolas Maduro populista rendszere, akkor Putyin is pórul járhat.
A Rosznyeft 9 milliárd dollárt ruházott be Venezuelában
Nem véletlenül indította meg most támadását a Maduro-rendszer megbuktatására Juan Guaido, az ellenzék vezére, akit Trump elnök nyíltan támogat. Április 28-án lépett életbe az az embargó, melyet az USA mondott ki Venezuela olajexportjára. Ez újabb koporsószeg a Maduro-rendszernek, mely már így is ezer sebből vérzik. A PDVSA, az állami olajvállalat a rendszer legfőbb pénzügyi támogatója. Bankja a Gazprombank Moszkvában. Az oroszok ugyanis jelentős kölcsönöket is nyújtottak Venezuelának, amely a fizetésképtelenséget gyakran csak orosz és kínai pénzekkel kerülte el. 17 milliárd dollárra teszik az orosz kölcsönök értékét. Ezek fedezete Venezuela olajkincse, mely a legnagyobb a világon.
Ha Maduro bukik, mi lesz az orosz szerződésekkel?
Putyin sokat veszíthet – hívja fel a figyelmet a londoni Daily Mail, mely képes riportjában emlékeztet arra: tavaly decemberben orosz szuperszonikus harci gépek szálltak le Venezuelában. Nemrég pedig érkezett egy válogatott kommandós csapat Moszkvából, élén egy tábornokkal. Washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: katonai egyezményük van Venezuelával.
Trump opciói kifogyóban
Erre figyelmeztet a Reuters hírügynökség, mely rámutat arra, hogy a katonai beavatkozás nemigen számíthatna támogatókra sem az Egyesült Államokban, sem pedig Latin-Amerikában. Marad tehát a fenyegetőzés: a kubaikat újabb szigorú szankciókkal akarják rábírni arra, hogy kivonják a fegyveres erőiket Venezuelából. Washington szerint 20-25 ezer válogatott kubai katona őrködik Maduro rendszerének stabilitásán. Havannában ezt természetesen cáfolják.
A politikai káosz közepette tovább folytatódik Venezuela mélyrepülése. Az ország, mely a világ legnagyobb olajkincsén üldögél, kénytelen volt olajat vásárolni Nigériától. Saját olajipara, melybe oly sok pénzt fektettek az oroszok és a kínaiak, egyre inkább működésképtelen. Gyakoriak az áramszünetek és fogyatkozóban a pótalkatrészek. Az USA ily módon akarja megfojtani a Maduro-rendszert, melyet viszont Oroszország, Kína, Kuba és Törökország elszántan támogat. Oroszország és Kína egyáltalán nem önzetlenül: dollármilliárdjaik vannak befektetve Venezuelában, ahol a gazdasági csőd politikai káosszal párosul.