Az egyház elítélte, hogy Júdás-bábut ütlegeltek egy lengyel kisvárosban

Kérdésre válaszolva elmondta: ez nemcsak az ő véleménye, hanem a római katolikus egyház álláspontja Lengyelországban. Mi történt Nagypénteken, ami kiváltotta a Zsidó Világkongresszus  tiltakozását?

Egy nagy orrú Júdás bábut, mely ortodox  zsidóra hasonlított,  Pruchnik városában ütlegeltek, majd elégettek. Középkori szokást követve  minden hívő 30 ütést mért a bábura. Ezzel emlékeztettek a harminc ezüst pénzre, melyet Júdás kapott Jézus elárulásért. De nemcsak erre. A videón egy helybeli polgár elmondta: azokat a zsidókat ütjük, akik vissza akarják szerezni a vagyonukat Lengyelországban. A Júdás-bábut elégették a nagypénteki szertartás végén és ezt a szimbólumot nehéz félreérteni.

A holokauszt előtt ebben az országban élt a világ legnépesebb zsidó közössége, amely gyakorlatilag teljesen elpusztult. A túlélők egy része külföldre ment, így ma Lengyelországban csak pár ezer zsidó él. Az antiszemitizmus ettől függetlenül eleven: több szélsőjobboldali politikus tiltakozott amiatt, hogy az USA nagykövet asszonya nemcsak boldog húsvétot, de boldog pészachot is kívánt Lengyelország népének.

A Júdás-bábu ütlegelése sérti-e a fajgyűlölet elleni törvényt Lengyelországban? Ezt vizsgálja most a kerületi ügyésznő, miután megnézte a nagypénteki videót. A kisváros polgármestere elítélte azt, hogy a Júdás-bábut ortodox zsidónak öltöztették. Megígérte: mindent megtesz azért, hogy ez a régi szokás a jövőben ne ismétlődjön meg Nagypénteken. Joachim Budzinski belügyminiszter sátáni ötletnek nevezte a Júdás-bábu ütlegelését és elégetését.

Lengyelországban a nagy befolyással rendelkező katolikus egyház a holokauszt idején nem ítélte el egyértelműen a zsidók üldözését, mert őket tette felelőssé azért, hogy Jézus Krisztus a keresztfán végezte az életét. A második vatikáni zsinat változtatott ezen. Ennek alapján II. János Pál pápa, aki Lengyelországból érkezett a Vatikánba, bűnnek nyilvánította az antiszemitizmust.

Fotó: Reuters