Új nemzetközi egyezmény kell a közepes hatótávolságú rakétákról

Donald Trump felmondta és az oroszok is kiszálltak az INF-egyezményből, mely szabályozta a közepes hatótávolságú rakéták telepítési lehetőségeit. Az egyezményt még Reagan elnök és Gorbacsov pártfőtitkár írta alá 1987-ben és komoly előrelépést jelentett a leszerelés felé. Az 500 – 5500 kilométer hatótávolságú rakéták, melyek nukleáris fegyvert is hordozhatnak, meghatározóak Európa biztonsága szempontjából. Washington úgy ítélte meg, hogy az oroszok új rakétatelepítései közel a nyugati határokhoz fenyegetik Európát és ezért az egyezmény megsértését jelentik. Putyin ezt nem ismerte el, de az egyezmény így is megsemmisült.

A legnagyobb vesztes Európa – hangsúlyozta Eberhard Zorn tábornok, aki a Redaktionsnetze Deutschland médiának nyilatkozott. A Bundeswehr főfelügyelője szerint mindenképp szükség van egy új INF-egyezményre. Ebben Zorn tábornok szerint már Kínának is benne kellene lennie. A Bundeswehr főfelügyelője az interjúban hangoztatta: Oroszország fokozódó fenyegetést jelent az Európai Unió és általában a nyugati világ számára. Ezt mutatja szerinte a Krím annektálása éppúgy, mint a beavatkozási kísérletek a nyugati választásokba illetve az informatikai hadviselés a NATO tagállamokkal szemben.

Európa továbbra is rá van utalva a NATO-ra és ezen belül az Egyesült Államokra biztonságának védelmében. Trump elnök arra akarja rászorítani vonakodó szövetségeseit, hogy növeljék katonai kiadásaikat mindenekelőtt úgy, hogy amerikai fegyvereket vásárolnak. A NATO előírása az, hogy a GDP 2%-át kell erre költeni, de ezt a tagállamok döntő többsége – így Németország vagy Magyarország – nem teljesíti. Lengyelország viszont az élen jár és egyre jobban fejleszti hadseregét. Varsó kétmilliárd dollárt ajánlott az Egyesült Államoknak azért, hogy katonáit állandóan állomásoztassa az ország keleti részén. A lengyelek megígérték Trumpnak: az új óriás-támaszpontot róla fogják elnevezni.

A fotón Eberhard Zorn tábornok