Milyenek vagyunk mi, magyarok a külföldiek szerint?

Magunkról alkotott képünk sokszor nem egyezik meg az ide látogató külföldiek véleményével, akik ahányan vannak, szintén annyiféleképpen gondolkoznak a magyarokról. A Föld különböző országainak népeiben mégis élnek rólunk olyan sztereotípiák, amiket hallva felnevethetünk, elcsodálkozhatunk, vagy bosszankodhatunk. A mögöttük álló történetek ismerete nélkül csak vélemények, azokkal együtt azonban egy kicsit mi is közel kerülhetünk egy idegen ország lakosához, aki saját tapasztalata alapján alakította ki egyéni látásmódját a magyarságról. Ezeket a történeteket gyűjtötte újra csokorba Dr Kiss Róbert Richard, a világ 174 országát megjárt turisztikai szakújságíró, világjáró.

Az Így látják a magyarokat a világban első kiadása után ünnepélyes keretek között, az Ybl Budai Kreatív Házban bemutatták a második, bővített kiadást is, amit az újabb utazásokon megélt izgalmas kalandokkal és beszélgetésekkel egészített ki a szerző. Az eseményt Dr. Keszi István nyitotta meg, a kötet megjelenését támogató Magyar Nyelvőr Alapítvány alapítói képviselője. A kötetekből jut majd a külhoni magyar iskolásoknak is, az alapítvány jóvoltából ugyanis 3000 példányt adományoznak majd a határon túli diákoknak. A könyv lektora Prof. Dr. Keszler Borbála, az ELTE professzora és a szerző egykori tanára volt, aki szerint a második kiadás nem csupán arról szól, hogyan vélekednek rólunk a világban, hanem tökéletes útikönyv is, hiszen új ismeretekkel gazdagodhatunk a különböző nemzetek kultúrájáról is általa.

A bemutatón megtudtuk, hogy Uganda és Malawi is bekerült a könyvbe, de olvashatunk az amishokról és a hinaligokról a Kaukázusban, valamint a szírekről is. A turisztikai szakújságíró olyan helyeken is feltette a kérdést: Mit gondol a magyarokról?, ahol talán ő volt az első magyar, aki ezt megkérdezte. A távoli, egzotikus országok lakóin kívül szomszédaink véleményére is ugyanúgy kíváncsi volt, és a már évek óta itt élő külföldiek sem maradtak ki az interjúkból.

A könyvből kiderül, hogy van, aki szerint „A vidéki magyarok ruházata olyan, mintha most léptek volna ki egy filmből vagy egy könyvből.” Mások szerint „A magyarok puhányok, nem tudnak vodkát inni. Mi, oroszok, élvezetből iszunk, a magyar azért, hogy felejtsen.” És azt még nem is mondtuk, hogy “Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon”. Ez utóbbi egy Los Angeles-i közgazdász válasza arra a kérdésre, hogy mit tud hazánkról. A Latin-Amerikai országokban és Kubában viszont jobban ismernek minket, magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit emlegetik. Az olaszok szépnek tartanak minket, az idősebb lengyelek szerint pedig a legrokonszenvesebb nemzet vagyunk. Az osztrákok szerint büszkék vagyunk, a törököknek pedig továbbra is csak kedves rokonok. Az egyéni vélemények mellett pedig a hivatalos kutatások anyagai is beszédesek, melyeket a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Európai Folklór Központ felméréseiből ismert meg a szerző. Ezeket is felhasználta az új bővített kiadás megírásához, melynek megjelenését a Magyar Nyelvőr Alapítvány és a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány támogatta.