1871. október 8-án kezdődött, és két napos küzdelem után sikerült megfékezni Chicagóban a város egyharmadát elpusztító tüzet. A tűzvész következtében mintegy 250 ember vesztette életét és 100 ezren váltak hajléktalanná.
Az USA-ban minden október elején tartanak tűzmegelőzési hetet, amellyel az 1871-es „Nagy Chicagói Tűzre” emlékeznek. A chicagói tűzben több mint 250 ember vesztette életét, közel százezren maradtak otthon nélkül, és több mint 17 ezer 400 épület terület égett le. A tűz 1871. október 8-án kezdődött, de a legnagyobb pusztítást 9-én végezte.
Egy népszerű legenda szerint a tüzet Mrs. Catherine O’Leary tehene okozta, mikor felrúgott egy lámpást, amitől a pajta, majd az egész város lángokba borult. Mások szerint a tüzet a szomszéd fiúk okozták, akik a pajta mögött cigarettáztak, míg van olyan teória is, miszerint egy tüzes meteor csapódott a földbe október nyolcadikán.
Chicago hihetetlenül gyorsan növekedett a XIX. században, és ez okozta majdnem a vesztét is: a várost 1833-ban alapították, de akkor még csupán háromszázan laktak itt. Csaknem negyven év alatt, 1871-re viszont 334 ezerre bővült a népesség. A többség fenyőfákból épített házakban lakott, akárcsak az amerikai Középnyugat és Nyugat megannyi településén.
Ez még manapság sem ritka, de persze csak a külvárosok ritkán lakott részein. Egy zsúfolt nagyvárosban azonban most már nem engedélyeznék a fenyőből készült épületek tömkelegét. 1871-ben a nagy tűzhöz azonban speciális időjárási körülmények is szükségeltettek: rendkívül száraz ősz volt ekkor Amerikában, és több kisebb tűz már szeptemberben is felcsapott Chicago körül. A nagy tűz idején pedig erős, mintegy ötven kilométer/órás szél fújt, ami a lángok tovaterjedését segítette elő.
Ugyanakkor a nagyváros tökéletesen felkészületlen volt egy nagyméretű katasztrófa elhárítására: mindössze kétszáz tűzoltója volt a településnek 1871-ben. A nagy katasztrófa pedig éppen akkor keletkezett, amikor a maroknyi tűzoltó éppen pihenőre tért. A nagy tűz Chicagóban 200 millió dolláros kárt okozott. A tűz elfojtása két napon keresztül tartott, szomszédos városokból is segítséget kell kérni. A katasztrófa után nyomban hozzáláttak a helyreállítási munkálatokhoz. A városba érkező Louise Sullivan és Frank Lloyd Wright építészeknek köszönhetően a munkák rohamléptékben haladtak előre.
1880 elejére Chicago újjászületett.