Orosz-japán csúcs: vita a Kurili-szigetekről
Nem számítok könnyű tárgyalásokra – nyilatkozta Tokióban Abe Sinzo miniszterelnök, mielőtt útnak indult volna Moszkvába.
Putyin elnökkel elsősorban a békeszerződésről tárgyalnak, melyet a II. világháború óta nem sikerült megkötni. Oroszország és Japán 1956-ban felvette a diplomáciai kapcsolatot egymással, de nem írtak alá békeszerződést.
Az ok: a Kurili-szigetek
Pontosabban a szigetcsoport déli szigetei, melyeket a japánok északiak neveznek. Ezeket a szigeteket a Szovjetunió jutalmul kapta a II. világháború után, mert az amerikaiak segítségére sietett a Távol-Keleten. Míg az amerikaiak magát Japánt vették ostrom alá 1945 nyarán, a szovjet csapatok Mandzsúriában és Koreában támadták meg a több mint egymilliós Kvantung-hadsereget. Japán kapitulációja után a Szovjetunió elfoglalta a szigeteket, melyeknek elsősorban stratégiai jelentőségük van. Ezenkívül mindkét nagyhatalom számára presztízskérdésről van szó.
Mind Putyin, mind Abe Sinzo nemzeti alapon áll
Egyik fél sem engedhet igazán anélkül, hogy a saját közvéleménye ezt megbocsátaná neki. Ráadásul sem Japán, sem Oroszország nincs igazán kedvező helyzetben: mindkét országban elhúzódó recesszió fenyeget – más-más okból. Oroszországban nem sikerült korszerűsíteni a gazdaságot, ezért még mindig a nyersanyagok exportjából élnek. Az olaj ára pedig ingadozik…
Japánban egyre öregszik a lakosság és egyre nagyobb a munkaerő hiánya. Ezért mindkét állam számára fontos a jó gazdasági együttműködés, főként azért, hogy a dinamikusan növekvő Kína szerepét ellensúlyozzák. Putyin elnök és Abe Sinzo miniszterelnök tehát valamiféle megállapodásra vannak ítélve, de egyáltalán nem biztos, hogy tető alá tudják hozni a békeszerződést, mely a II. világháború befejezése óta várat magára Oroszország és Japán között.