A kínai gigaberuházásoktól féltik a jövőjüket az ománi halászok

Kína az “Egy Övezet, Egy Út” gazdaságpolitika részeként 2016-ban kötött megállapodást Ománnal egy 10.7 milliárd dolláros halászati ipari park létrehozásáról Duqm-ban. A beruházás részeként megújul a város kikötője, hatalmas halfeldolgozó üzemek és hűtőházak épülnek és több, mint 400 nagy halászhajó végzi majd a halászatot az Arab-tengeren. A Közel-Kelet több országához hasonlóan Omán is keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel csökkentheti az olajfüggőségét és  a halászat fejlesztése kínai segítséggel jó alternatíva lehet. Ennek azonban nem örül mindenki. Az ománi halászok a megélhetésüket féltik, szerintük ugyanis a kínaiak túlhalászással veszélybe sodorják az ő munkájukat és a tenger élővilágát is.

Az ország 3.165 kilométeres keleti partszakaszának duqmi részén megépülő új halászati ipari park egyben a Közel-Kelet legnagyobb halászati központja is lesz. Tavaly 10 kínai beruházás indult el Duqmban. Bár a kikötő csak 2020-ban kezdi meg teljes gőzzel a működést, Duqm 500 helyi halászát már száműzték egy elszigetelt, szeles partszakaszra. Ők nem tudják felvenni a versenyt a gigaberuházással, így hagyományaik mellett a megélhetésük lehet a tét, ha nem találnak megoldást.

Az Asia Times-nak olyan emberek is megszólaltak, akik már az 50-es években is halászként dolgoztak – akkor, amikor még a halak elszállítása is nagy nehézséget okozott. “Akkoriban, az 50-es években még megszárítottuk a halakat és a tevéinkkel vittük el őket 500 kilométerre a sivatagon keresztül, hogy eladjuk őket Maszkatban” – mondta az egyik halász. A változás a 70-es években kezdődött, amikor Qaboos bin Said al Said szultán elkezdte az ország modernizálását. Ennek volt része az úthálózat kiépítése is.

A kínai projektektől azt remélik, hogy 2023-ra megnégyszereződik a tengeri fogások mennyisége, évi 1.4 millió tonnára. Ez jelentősen növelheti az exportot és az ágazat hozzájárulását a GDP-hez.  A beruházások révén Omán meghatározó szereplővé válhat a globális piacon is. Husszain Mohammed Redha Almuscati, a minisztérium halászati fejlesztésekért felelős igazgatója szerint a jelenlegi 50.000 ománi halász több, mint felét exportálja a kifogott halmennyiségnek. Ők főként a partvidékhez közelebb eső vizeken halásznak. Az új stratégia hatalmas flottájával nagyobb területet venne célba, hogy maximalizálja a fogást a nyílt vízen.

A 23.000 kis halászhajóhoz és csónakhoz 270 modern hajó és 200 ipari hajó csatlakozik majd Almuscati szerint, és országszerte új halászfalvak épülnek majd. Az átállás tehát elkezdődött és úgy tűnik, a kínai kereskedelmi halászat térhódítását semmi nem állíthatja meg Ománban – ahogy a világ más országaiban sem. A becslések szerint ugyanis legalább kétszázezer kínai halászhajó rabolja le nap mint nap a Föld nyílt vizeit.