Önként mennek börtönbe az öregek Japánban
Ha hideg van, akkor elszaporodnak a bolti lopások Japánban. A világ harmadik legnagyobb gazdaságában egyáltalán nem leányálom öregnek és szegénynek lenni.
Márpedig a nők 65 év feletti részének az egynegyede ide tartozik. A férfiaknál ez az arány csak 10%. Nem törődik velük a kutya sem…
Télen irány a börtön
Ott fűtenek és van társaság. Ha megbetegszel, akkor ingyenes az orvosi ellátás – mesélik a szegény és magányos öregek a Le Monde tokiói tudósítójának. Egy 78 éves férfi elmondja, hogy egyelőre csak látogatóba megy a börtönbe, ahol régi barátját fogva tartják, mert rizsgombócot csent el egy bevásárló központ éttermében. Minthogy már visszaeső, ezért két évet ül. Az ismerősei szerencsés embernek tartják…
Négyszeresére nőtt az idős börtöntöltelékek száma
Az ezredfordulón még csak az elítéltek 5,8%-a volt 65 év felett, de 2017-ben ez az arány már 21,1%! Mindez új gondot jelent a büntetés-végrehajtásnak Japánban. Ebben az országban a bűnözés külön szakmának számít, melyet a társadalom megvet. A döntő többség kínosan törvénytisztelő polgár. Ezért – ellentétben Amerikával és Európával – a börtönök nem túlzsúfoltak. Kellemes társasági élet zajlik bennük – legalábbis ahhoz képest, amit egy öreg és szegény japán magányosan megtapasztalhat télvíz idején. A sok idős elítélt viszont új feladat elé állítja a hatóságokat: növelni kell az egészségügyi személyzetet a börtönökben! Csakhogy abból szinte mindenütt hiány van Japánban. Jelentkező bőven lenne a Fülöp-szigeteken vagy Indonéziában, de a távol-keleti szigetországban a közvélemény bevándorlásellenes, mert a japánok az ősi tradíciók alapján valamiféle kiválasztott nemzetnek tekintik magukat Ázsiában és nemcsak ott…
Ideje felhagyni a felsőbbrendűség tudatával és munkaerőt importálni külföldről
Erre figyelmeztette honfitársait Abe Sinzo miniszterelnök. A konzervatív politikus maga is sokáig a felsőbbrendűség és az elzárkózás híve volt, de a gazdasági realitások kijózanítóan hatottak rá. Az elmúlt negyedszázadban Japán alig importált külföldi munkaerőt és részben emiatt a gazdaság stagnált. Szingapúr ugyanebben az időszakban óriási munkaerő-importot hajtott végre: csaknem minden második dolgozó külföldi állampolgár! A városállam dinamikusan fejlődött és az egy főre jutó GDP immár magasabb ott, mint Japánban! A Nikkei Asian Review megírta: a konzervatív kormányfő immár átfogó munkaerőimport-programot dolgozott ki, melyben kínai informatikusok éppúgy szerepelnek, mint ápolónők a Fülöp-szigetekről vagy építőmunkások Vietnamból. De hát ez hosszútávú program…
A realitás egyelőre az, hogy a japán társadalom gyorsan öregszik: jelenleg a 65 év felettiek aránya 25%, de 2050-ben már 40% lesz! Ki törődik velük? A társadalombiztosítás jóval kevésbé nagylelkű, mint Európában. Aki nem tett félre pénzt öreg napjaira vagy nem számíthat családja támogatására, az nagyon nehéz időknek néz elébe, ha már elmúlt 65 éves. Ráadásul hosszú időszakról van szó, mert Japánban a leghosszabb a várható átlagos életkor.
Mihez kezd valaki, ha öreg, magányos és szegény?
A társadalom igyekszik tudomást sem venni ezekről az emberekről, pedig több millió japán polgárról van szó. A periférián éldegélők csakis egymásnak jelentenek társaságot. Jó idő esetén a parkokban gyűlnek össze, de mihelyt beköszönt a tél, sokak számára irány a börtön! Amely egyáltalán nem luxushotel. Japánban még nem átnevelni, hanem büntetni akarják a rabot, ezért a körülmények spártaiak. Az ellátás is szerény. Viszont van társaság és orvosi ellátás.
A baloldali pártok, amikor hatalmon voltak, próbáltak javítani a helyzeten, nem sok sikerrel. Japánban hagyományosan a liberális demokrata párt van hatalmon, mely a konzervatív tradíciók letéteményese. Eszerint a felfogás szerint ha valaki a perifériára sodródott, mint öreg, beteg és magányos ember, akkor biztos, hogy elsősorban ezért ő maga a felelős! Nem sokat törődnek vele. Az egyetlen hely, ahol figyelemre számíthat, a börtön! Ezért is növekszik gyorsan a 65 év feletti börtöntöltelékek száma a világ egyik legfejlettebb országában, a globális gazdaság harmadik nagyhatalmában, a tradícióira oly büszke Japánban.