Putyin: Moszkva kész a párbeszédre az USA-val
A közelgő újév kapcsán az orosz elnök levelet írt Donald Trumpnak és néhány más államfőnek. Putyin az amerikaiaknak párbeszédet ajánl minden területen, mondván: a nemzetközi biztonság szempontjából a legfontosabb Oroszország és az Egyesült Államok viszonya.
Nem biztos, hogy Washingtonban is így látják ezt. Már Obama elnök kedvtelve emlékeztette Putyint arra a kínos tényre, hogy a Szovjetunió bukása óta Oroszország immár nem világhatalom. Sem katonai, sem gazdasági ereje nem éri el ezt a szintet. Obama regionális hatalomnak nevezte Oroszországot, de ezen Moszkvában halálosan megsértődtek.
Trump agresszív nyomulással vádolja Moszkvát
Az amerikai elnök emiatt lemondta a csúcstalálkozót Argentínában Vlagyimir Putyinnal. Azt megelőzően ugyanis sor került egy kínos flottaincidensre Oroszország és Ukrajna között. Természetesen Ukrajna húzta a rövidebbet, de Kijev mögött ott állnak az amerikaiak. Akik nem fogadják el azt, hogy Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Azt pedig még kevésbé, hogy
orosz rakétarendszereket telepítettek a Krímbe
Moszkvában a hadügyminisztérium is megerősítette a hírszerzői információkat: Pancir Sz és Sz 400-as típusú rakétarendszereket telepítettek a Krím-félszigetre. És nemcsak oda, hanem a kulcsfontosságú kalinyingrádi övezetbe, az egykori Kelet-Poroszországba, illetve Oroszország sarkvidéki területére, ahol elérhető távolságban vannak a NATO-tagállamok. Jövőre lecserélik ezeken a területeken az elavult Sz 300-as rakétarendszereket és helyettük az Sz 350-es Vityaz /Lovag/ rendszert állítják hadrendbe. Mindezt a NATO fenyegetésnek fogja fel.
Ezért akarja Trump felmondani az INF-szerződést
Ezt még Gorbacsov írta alá Reagan elnökkel 1987-ben és a közepes hatótávolságú rakéták telepítési tilalmáról szólt. Mindez új fegyverkezési versenyt indíthat el Európában.
Putyin Aszad elnöknek is írt levelet
Ebben biztosítja Szíria államfőjét arról, hogy Oroszország garantálja államának szuverenitását. Kissé furcsa szuverenitás az, melyet egy nagyhatalom garantál. De hát az USA kivonja erőit Szíriából, vagyis szabad kezet ad az orosz-török-iráni szövetségnek. A három állam külügyminisztere nemrég egyeztette terveit Moszkvában. Elsősorban a kurd kérdést kell megoldaniuk. A kurd milíciát Amerika támogatta. Az amerikai csapatok kivonulása után magukra maradtak Törökországgal szemben, mely halálos fenyegetésnek tekinti őket – saját kurd kisebbsége miatt. Szíriában a kurdok ezért Aszad elnök támogatását kérték és kapták meg – orosz jóváhagyással. Az USA kivonulása után Oroszország lett az úr a régióban, ahol továbbra sincsen béke. De arról, hogy mi történjen a 2011 óta polgárháborúban álló Szíriában immár Moszkvában egyeztetnek, miután Donald Trump kijelentette: nem vállalja tovább a világ csendőrének a szerepét.
Fotó: President of Russia