Fergeteges siker volt a Mátyás király Emlékév

Kettős évfordulója volt Hunyadi Mátyásnak az idén: 575 évvel ezelőtt született és 560 éve választották királlyá a Duna jegén. Ezért is hirdette meg egy évvel ezelőtt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a Mátyás király Emlékévet. No, meg azért, mert aktuálisnak érezték a reneszánsz uralkodó örökségét. Hunyadi Mátyás ugyanis olyan erőskezű alakja volt a történelemnek, akinek révén Magyarország európai középhatalommá vált. A közép-európai népek összefogását hirdette, és sikerrel szállt szembe a terjeszkedő oszmán birodalommal – mondta 2017 decemberében Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

A rendezvények lebonyolítója a Magyarság Háza lett. Csibi Krisztina igazgató egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy akkor lenne igazán elégedett, ha visszatekintve azt látná: az elképzeléseiket megvalósították, abban nagyon sokan örömüket lelték, és ha Mátyás királytól, gondolkodásából, tetteiből, a róla szóló mesékből, mondákból sokan, sokat tanulnánk. Így lett? – kérdeztük Csibi Krisztinát.

– Megmondom őszintén, nem gondoltam még tavaly decemberben, hogy ennyire sikeres lesz az Emlékév. Ezt részben persze azoknak a partnereknek köszönhetjük, akik egész évben szervezték az eseményeket, fellépőként, közreműködőként szerepet vállaltak azok megvalósításában. A Kárpát-medence rengeteg pontján jelen voltunk kiállításokkal, kulturális rendezvényekkel, koncertekkel, szentmisékkel – sőt a diaszpórába is eljutottunk, egészen Kanadáig.

– Kik voltak a partnerek?

– Sokan voltak, így csak a teljesség igénye nélkül emelném ki néhányukat: Kincses Kolozsvár Egyesület, Pro Patria Egyesület, Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum, Visegrádi Mátyás Király Múzeum, vagy éppen a balassagyarmati Palóc Múzeum. A Magyar Nemzeti Bank erre az alkalomra külön emlékérmet bocsátott ki. A Győri Egyházmegye a Magyarság Háza támogatásával egy magyar fordítással is ellátott corvinamásolatot adott ki díszkötetben. Az Őskultúra Alapítvány – a szigetszentmiklósi Emese Park – jó néhány rendezvényünkön interaktív foglalkozásokat, katonai játékokat, korabeli eszközbemutatókat tartott. A Gaudium és a Tabulatúra régizenei együttesek szintén velünk voltak az Emlékév sok-sok állomásán. De említhetném a csokoládékészítőket is, akik Szerencsről, Zentáról, Székelyudvarhelyről hozták el a Mátyás király arculatát magában hordozó egyedi termékeiket. És akkor még nem beszéltem arról a rengeteg településről, helyi közösségről, amelyek befogadták, helyet adtak a Mátyás király Emlékév programjainak.

– Milyen kiállításokat szerveztek és hol?

– Nagy, exkluzív kiállításunk a Mátyás király – Mecénás és katona, amely acél, vörösréz és vászon felhasználásával készült. A Pozsonyi Magyar Intézetben volt először látható még márciusban, aztán Székesfehérvár, Zenta, Lendva, Eszék, Bécs, Győr, Kolozsvár, Madéfalva és Beregszász mind-mind vendégül látta. A Mátyás élettereit, valamint az uralkodó corvináit bemutató tárlatunk, illetve a fiatal romániai magyar illusztrátorok munkáiból összeállított Pennaforgatók Mátyás király udvarában című kiállítás a kolozsvári Amaryllis Társaságnak köszönhető. Ezek mindegyike jelenleg is vándorol a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságának körében.

– A kiállításokat milyen programok kísérték?

– Reneszánsz flashmobok, fegyver-, viselet- és solymászbemutatók, kézműveskedés, zenés-mesés előadások, koncertek, táncegyüttesek fellépései tették még tartalmasabbá a kiállításmegnyitókat.

– Bécsben több alkalommal került reflektorfénybe Mátyás király az emlékév apropóján…

– A bécsi Kaláka Klub és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége támogatásával versmondó verseny, rajzverseny, illetve a bécsi Stephansdomban hálaadó szentmisére és koncertre került sor, legutóbb pedig, novemberben tudományos konferenciát rendeztek. Ennek a célkitűzése az volt, hogy a Kárpát-medence minden külhoni magyar régiójából jöjjenek előadók, akik Mátyás emlékezetéről, ennek életben tartásáról beszéljenek igényes, közérthető formában. Kuriózumként fogadta a közönség a bautzeni múzeum igazgatójának előadását. Náluk található ugyanis az egyetlen olyan dombormű Mátyás királyról, amelyet az uralkodó még maga is látott. A magyarországi lengyel nagykövet Mátyás lengyelországi kapcsolatairól, a reneszánsz elterjedéséről tartott előadást. Így közép-európai kitekintése is volt a konferenciának, mindamellett, hogy a Kárpát-medencéből több helyről érkeztek – Délvidékről, Erdélyből, Felvidékről – előadók. Érdemes megjegyezni, hogy ez is teltházas rendezvény volt.

– A gyerekek is találkozhattak Mátyás királlyal?

– Végig az év során komoly érdeklődés kísérte a rendezvényeinket, több tízezer főt értünk el közvetlenül, a média révén pedig milliós nagyságrendűre tehető azok tábora, akik találkozhattak az emlékévvel. Legsikeresebb programunknak azonban az Álruhás Mátyás elnevezésű projekt bizonyult a fiatalság, de talán a nagyközönség körében is. Az igazságos uralkodó márciustól kezdődően járta az országot, sőt a világot. Nem csak a Kárpát-medencében – akár szórványban, akár tömbben – élő magyarokat kereste fel, s tette tiszteletét iskolákban, óvodákban, kulturális intézményekben, polgármesteri hivatalokban, találkozott püspökökkel és az utca emberével egyaránt, bukkant fel különféle fesztiválokon határon innen és túl – Tusványos, MartFeszt, Gombaszög, Paksi Gasztroblues Fesztivál –, hanem még a távoli Kanadába, annak is egyik legnyugatibb vidékére, Edmontonba is eljutott.

– Hogy látja, a mai gyerekekhez mennyire áll közel Mátyás király alakja?

– Úgy érzem, hogy az igazságosság, az álruhában vándorlás, a mesei alak fogja meg őket leginkább. De nagyon nagy volt az érdeklődés egy-egy előadás vagy művészeti alkotás iránt is. Ismerik és szeretik őt, ez a tapasztalatom.

– Hogyan, mivel búcsúzik a Mátyás király-emlékév?

– December 22-én, szombaton délután fél 5-kor kezdődik a zárórendezvény Budapesten, a Szent István-bazilikában. Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Mátyás király Emlékév fővédnöke mond köszöntőt, majd a csíkszerdai Lux Aurumque Kórus és a Madéfalvi Schola gyermekkórusa ad közös hangversenyt. Ezt követően hálaadó szentmisére kerül sor, amit Snell György esztergom-budapesti segédpüspök és Kémenes Lóránt kolozsvári főesperes közösen celebrál majd. Kettejük személye jelképesen is összekapcsolja Mátyás király szülővárosát és Budapestet.

– Önnek személy szerint változott a kötődése Mátyás királyhoz, miközben ennyi izgalmas, róla szóló programon vett részt?

– Igen. Eddig is az egyik kedvencem volt, még gyermekkoromban egy mesemondó versenyen róla mondtam mesét. Azóta is engem inkább a mesék alakja fogott meg. Most nagyon-nagyon hasznos volt, hogy rengeteg minden mást megtudtam róla, és rengeteg hozzá fűződő helyszín bekapcsolódott, melyekre ezentúl úgy fogok tekinteni, hogy járt itt Mátyás király, vagy bármilyen más kötődése volt hozzá.