Pánik a szuper gazdagok között Kínában – több mint 1000 milliárd dollár keres búvóhelyet
Lánya nevére hozott létre bizalmi vagyonkezelői alapítványt /trust/ a Kajmán-szigeteken Kína egyik legnagyobb építési vállalkozója, akinek vagyonát a Forbes 5,7 milliárd dollárra becsüli. Vu Ja-csün a jövőre készült már: január elsejétől ezek az offshore alapítványok nem lesznek adókötelesek, de a többi offshore cég igen!
A szuper gazdagok szuper gyorsasággal kezdenek alapítványok létrehozásába külföldön
Augusztus óta 35%-kal nőtt az ilyen alapítványok száma csak a Bank of Singapore-nál. Erről számolt be a bank egyik vezetője, aki a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott. Több mint ezermilliárd dollár vándorolhat így új búvóhelyre a sasszemű kínai adóhivatal elől. Miért csap le ily hirtelen a szuper gazdagokra a pekingi vezetés?
Pénz kell az államkincstárnak
Pekingben attól tartanak, összedőlhet a hitelpiramis és meginoghat a pénzügyi stabilitás. Ennek az évnek a pénzügyi stabilizáció lett volna a központi gazdasági programja, de közbejött a kereskedelmi háború Amerikával. A kínai gazdaság irányítója, Liu Ho miniszterelnök-helyettes ahelyett, hogy a pénzügyi stabilitással foglalkozna, jelenleg főtárgyaló az USA-val folyó létfontosságú kereskedelmi tárgyalásokon. De ettől még a probléma megmarad – erről is beszéltek azon az ünnepi fórumon, ahol megemlékeztek a gazdasági reform 40. évfordulójáról. 1978 decemberében indította el Kínát a nyitás útján az akkor 75 éves Teng Hsziao-ping. A kommunista párt által szigorúan ellenőrzött kapitalizmus pompásan bizonyított: Kína a világ második számú nagyhatalma lett. De hogyan tovább? Pekingben egy másik tanácskozást is tartottak. Ezen ugyancsak Hszi Csin-ping elnökölt.
Kína első embere az ellenőrzés szigorítását szorgalmazta
A szuper gazdagok már kaphattak előzetest a hatalom elszántságából. Az ősszel eltűnt Fang Bin-bin, a Mennyei Birodalom egyik legismertebb színésznője, akinek kiváló kapcsolatai voltak a hatalommal. Néhány nap múlva kissé megviselten előkerült. Kiderült: adócsalás miatt vallatták. Majd rásóztak egy csillagászati büntetést, 128 millió dollárt! Vagyis Pekingben nem viccelnek. A saját embereiket sem kímélik. Persze a kiválasztás szempontjai távolról sem politikamentesek.
A hatalom emberei is dollármilliárdosok
Ezt is meg is írta évekkel ezelőtt a New York Times, melynek a tudósítóját ki is utasították Kínából. Pekingben azt is kinyomozták, ki köpött. A legfelső kommunista vezetés egy már nyugdíjba vonult tagja. Lefogták és 90 milliárd jüanos vagyont találtak a család számláin! Ez dollárban több mint 12 milliárd. A lebukott vezetőt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Ennek kettős haszna volt Hszi Csin-ping elnök számára: megszabadult egy politikailag kényelmetlen figurától és a nép előtt bizonyíthatta: a legfelső vezetést sem kíméli, ha az korrupt!
Mindeközben négy év alatt megkétszereződött a kínaiak offshore vagyona
A New York-i Bloomberg mutatja ki, hogy miközben a nagy korrupcióellenes hadjárat folyt, a kínai szuper gazdagok offshore vagyona tovább növekedett. Erre fáj a foga most Pekingnek, amely szeretne ebből néhány milliárd dollárt viszontlátni. A szuper gazdagok viszont inkább a bizalmi vagyonkezelői alapítványokba mentik a pénzüket külföldön. Csakhogy ez időigényes művelet. Aki későn ébredt, már lemaradt, mert január elsején életbe lép az új adótörvény. Az offshore számlák is adókötelesek lesznek, ha nem mentették a vagyont alapítványokba – külföldön.
A szaúdi megoldás
Szaúd-Arábiában a trónörökös bezáratta az oligarchák jó részét egy luxushotelbe és csak akkor engedte el őket, ha lemondtak vagyonuk legkevesebb 40%-áról. Az államkincstár feltöltésének ezt a kevéssé ortodox módját még nem alkalmazzák Kínában, de a szuper gazdagok félnek: egyre többen szereznek külföldi útlevelet és hoznak létre családi bizalmi vagyonkezelői alapítványt valamilyen adóparadicsomban valamelyik családtag nevére. Hátha így elkerülhetik a sasszemű pekingi adónyomozók figyelmét, és nyugodtan élvezhetik vagyonukat – külföldön.
Fotó: NYT
