1000 euró fölé emeli a minimálbért a spanyol kormány
Madrid el akar kerülni egy sárga mellényes lázadást.
22 százalékkal emelkedik a minimálbér Spanyolországban, ahol ilyen nagy növekedésre 1977 óta nem volt példa – lelkendezett Pedro Sanchez miniszterelnök. A baloldali kormányfőnek minden oka megvan a büszkeségre, mert így átlépik az 1000 eurós határvonalat, amely a gazdagabb uniós országokban szegénységi küszöbnek számít. Eddig 858 euró volt a havi minimálbér spanyol földön, jövőre 1050 euró lehet. Azért a feltételes mód, mert a parlament még nem szavazta meg a jövő évi költségvetést. Valószínűleg nem is fogja, mert a baloldali miniszterelnök kisebbségből kormányoz.
A szocialista Pedro Sanchez rendeleti úton akarja bevezetni a minimálbér emelését, abban bízva, hogy a többi párt nem lép fel ezzel a népszerű intézkedéssel szemben. A Podemos párt például, melyet baloldali populista mozgalomnak tartanak Spanyolországban, már régóta sürgeti a minimálbér emelését. Pablo Iglesias alá is írta azt a felhívást, melynek gazdasági programját Thomas Piketty állította össze. Ennek lényege az, hogy a gazdagokkal kell megfizettetni a versenyképesség árát, miközben emelni kell a minimálbéreket, melyekből sehol nem lehet igazán jól megélni az Európai Unióban – talán Luxemburg kivételével, ahol csaknem 2000 euró a havi minimálbér. /1998 euro az Európai Statisztikai Hivatal szerint/.
A szocialista Sanchezhez képest eltörpül Macron elnök 100 eurós emelése. Ezt állapítja meg a konzervatív Figaro Párizsban. Gyorsan hozzáteszi persze, hogy a francia minimálbér így is magasabb, pontosan ugyanannyi mint Németországban, vagyis 1498 euró havonta. Arról sem feledkezik meg a Figaro, hogy a vállalatok és bankok vették Macron elnök üzenetét és szép nagy év végi jutalmat adnak a dolgozóiknak – adómentesen. Sok országban persze nincs egységes minimálbér, mert azt szakmák szerint állapítják meg. Így van ez például Itáliában, ahol a szociális juttatások emelésével akarják elkerülni a sárga mellényes mozgalom átterjedését az Alpokon túlra. Az olaszok a spanyolokkal, a portugálokkal és a görögökkel a középső csoportban vannak az Európai Unióban. Az Európai Statisztikai Hivatal szerint az első csoportban az északi államok vannak, vagyis a skandinávok, a Benelux-országok, Németország, Franciaország, Ausztria és amíg uniós tag, Nagy-Britannia. Ebben a csoportban 1450 eurótól felfelé kezdődik a minimálbér.
Sajnos az egykori szocialista államok a harmadik csoportban vannak. Ott, ahol átlagosan 400-500 euró a minimálbér. Persze a gazdagabbak felfelé kilógnak a sorból, mint Csehország vagy Szlovénia, de vannak szegényebbek is, mint például Bulgária, ahol mindössze 260 euró a minimálbér. Nyilván minden nemzetközi összehasonlítás csakis a megélhetési költségek ismeretében lehet reális, de a 260 euró mindenképp nagyon szűkösnek tűnik.
És nálunk? Jelenleg 138 ezer forint a minimálbér Magyarországon, melyet minden résztvevő emelni akar legalább 150 ezer forintra. Ez itthon szépen hangzik, de nemzetközi összehasonlításban, euróban számolva meglehetősen szerény összeg. De hát nagyon sokan ennyit sem keresnek. Azonkívül Magyarországon a mediánkereset sem valami magas, így a minimálbéreket sem lehet olyan nagy mértékben emelni, mint mondjuk Spanyolországban. Nálunk az emelés oka is más: nem a társadalmi lázongástól tartanak a kormányok az egykori szocialista országokban, hanem a munkaerő-hiánytól. Ez az, ami kiváltja a hazai viszonylatban jelentős béremeléseket, beleértve a minimálbér növekedését.