Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra?
3.000 milliárd eurót ígérnek a kínaiak Európa és Ázsia összekapcsolására. Erről tárgyalt a G20 csúcsra igyekezve Spanyolországban Hszi Csin-ping elnök. Aki hangsúlyozta: Kína sohasem zárkózik be újra!
Spanyolországban kikosarazták a kínaiakat, mondván: nekünk ott a közös uniós terv a Pekinggel való együttműködésre. Ezt szeptemberben hagyták jóvá Brüsszelben, ahol attól tartanak, hogy a kétoldalú egyezmények gyenge pozícióba hozhatják a nemzeti kormányokat, mert a kínaiak szigorúan az erőviszonyok alapján tárgyalnak mindenkivel. Az Európai Unió számukra egyenlő partner, a nemzeti kormányok többsége nem – még akkor sem, ha maguk a kínaiak persze ennek mosolyogva az ellenkezőjét állítják. De hát a világ második számú nagyhatalma 1,4 milliárdos piaccal egészen más erőt képvisel, mint az uniós államok többsége, melyek törpék a kínaiakhoz viszonyítva.
Az egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értékük
Az Új Selyemút-egyezmények szándékokat tükröznek, de nem jelentenek jogilag elkötelezettséget arra, hogy ezeket a szándékokat meg is valósítják. Vagy ha igen, mikor és milyen feltételekkel. Erre hívta fel a figyelmet Jean-Francois di Meglio Kína-szakértő, aki a párizsi Asia Center egyik vezető munkatársa. A párizsi Le Figarónak elmondta: a szándéknyilatkozatok látványos bejelentésekre adnak alkalmat, de azután csak nagyon kevesen kérdezik meg: mi valósult meg belőlük? Milyen fizetési feltételekkel?
A kínaiaknak van pénzük, de okosan akarják elkölteni
Erre hívta fel a figyelmet a pekingi Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke Kantonban, egy nemzetközi tanácskozáson. Régebben a feltörekvő nagyhatalmat a korábbi vezető államok finanszírozták, de most Kína pénzeli részben Amerikát és az Európai Uniót! Csakhogy a támogatásnak ára van. Ezért is mondott nemet Spanyolország, mert látta, hogy Görögországban mit jelentett a kínaiak fellépése. A nagy pénzügyi válság idején a parlament tagjai felállva tapsoltak Kína akkori miniszterelnökének.
Li Ko-csiang miniszterelnök épp Budapesten tájékoztatta Közép- és Kelet-Európa vezetőit az Új Selyemút lehetőségeiről. Szinte mindenki kapva kapott az alkalmon. Philippe Le Corré, a Harvard Kennedy School Kína-szakértője szerint mind Washingtont, mind pedig Brüsszelt aggasztja a kis uniós államok lelkesedése az Új Selyemút iránt. De reálisan elismeri: ezek a kis államok azt fedezték fel, hogy itt van egy távoli nagyhatalom, amely nem akar és nem is nagyon tud beleszólni az ügyeinkbe, viszont hajlandó pénzt adni nekünk! Mindenképp alternatívát jelent Brüsszelhez és Washingtonhoz képest.