Ukrajna a NATO segítségét kérte Oroszország ellen
Petro Porosenko elnök Németországot Ukrajna egyik legközelebbi szövetségesének nevezte és arra kérte Berlint, hogy katonailag is támogassa Ukrajnát az oroszokkal szemben. Az államfő a NATO haditengerészetének beavatkozását szeretné – azt, hogy a szövetség küldjön hadihajókat az Azovi-tengerre.
Korábban az orosz flotta elfogta az ukránok három csatahajóját. Egyidejűleg a hadügyminisztérium Moszkvában bejelentette: S 400 as rakétákat szerelnek fel a Krím-félszigeten. A Krím-félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától egy népszavazást követően.
Német-ukrán gazdasági fórum Berlinben
A német fővárosban ma német-ukrán gazdasági fórum nyílt. Merkel kancellár köszöntőjében azt mondta: nincs katonai megoldás. Beszélt arról is, hogy a válságért szerinte egyértelműen Oroszország a felelős. Ezért amikor találkozik Putyin elnökkel a hétvégén a G20 csúcstalálkozón, akkor megpróbálja őt abba az irányban befolyásolni, hogy csökkentse a nyomást Ukrajnára – mondta.
Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök gazdasági támogatást kért Ukrajnának. A polgárháborúval küszködő ország gazdasági helyzete kétségbeejtő. Az emberek tömegesen távoznak Nyugat felé. Lengyelországban már több mint egymillió ukrán él és dolgozik. Jelentős részben ők pótolják azokat a lengyeleket, akik előttük Nyugatra mentek. Ukrajna szeretne belépni a NATO-ba, de ezt Oroszország a maximálisan ellenzi.
Jövőre választásokat tartanak, Porosenko elnök népszerűsége csekély
Moszkvában azt állítják: az ukrán elnök azért provokálta ki a konfliktust, hogy népszerűségét növelje. A nacionalizmus előretörése általános Ukrajnában és ez hátrányos az ott élő kisebbségek számára is. A nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait is. Ezért a magyar kormány blokkolja Ukrajna NATO-tagságát. Ezt Kijevben élénken sérelmezik. Közben a Kárpátalján élő magyarok egyre nagyobb számban szerzik meg a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt az állam akadályozni próbálja Ukrajnában.