Jó turista Horvátországban a magyar
A Magyar Tudományos Akadémián köszöntek el magyar barátai a héten Marin Skenderovictól. A horvát turizmus legendás alakja a kezdetektől szervezte a horvátországi úti célok népszerűsítését. Munkásságának is köszönhetően csaknem 600 ezer magyar látogat évente a horvát idegenforgalmi célpontokra.
Több mint 20 évig állt a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti irodájának élén Marin Skenderovic. Jövő héttől új vezető váltja, de ő sem szakad el Budapesttől, az idegenforgalomtól. Magyarul beszélgettünk vele, hisz kitűnően bírja a nyelvet. Nem Budapesten tanulta – még otthon, gyermekkorában, Szabadkán.
– A több mint 20 év alatt mi változott a turizmusban? Szokások, preferenciák?
– A magyaroknak most az első számú úti cél vagyunk, ha nyári vakációról van szó. Amikor kezdtem, 1995-ben, akkor még csak 35 ezer magyar turista volt nálunk és 217 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Idén a múlt hétig már 620 ezren jöttek, közel 3 millió 200 ezer vendégéjszakával. Az infrastruktúra fejlődése, az autópályák építése Magyarországon és Horvátországban jóval közelebb hozta egymáshoz a két országot, rövidebb idő alatt lehet eljutni egymáshoz. De van más nagy változás is. A turisták már nem elégednek meg csak a napozással vagy a tengerrel. Keresnek valami más látnivalót, élményt is. Ha megkérdezünk egy átlag magyar embert, hogy mi jut először eszébe, ha Horvátországról beszélünk, az első helyen az Adriát említi. De a másodikon ott vannak a Plitvicei-tavak. Sokan keresik a természeti parkokat, az aktív turizmus lehetőségét. Kifinomultabbak lettek az igények. Ha valaki jön ma fürödni, az többnyire már kirándulni is elmegy. Amit az idegenforgalomban igénybe lehet venni, azt a magyar turisták is igénybe veszik.
– Ez gondolom azt is jelenti, hogy többet költünk Horvátországban, mint korábban.
– Egy átlag magyar turista majdnem annyit költ már naponta, mint egy német – napi 22 ezer forintot. Ha van valami, amit érdemes igénybe venni, azt igénybe veszi. Nem mennek minden este étterembe, de szeretik kipróbálni a mediterrán konyhát és egyre többen ismerik közülük a jó borokat. Jó vendégek a magyarok.
– Jobb helyeken is szállunk meg?
– Körülbelül 50 százalék keresi most a magánszállást, 25 százalék szállodába megy, 25 kempingbe. De nem azért, mert a magánszállás olcsóbb, mint a szálloda, hanem azért, mert egyre több ember keresi a személyes kapcsolatot a helyiekkel. Ha magánszállást vesznek igénybe, ott vannak a házigazdák, akik egy vacsorára meg szokták hívni a vendégeket. Valamikor a magyarok háromnegyede magánturistaként érkezett, a többiek valamilyen utazási irodán keresztül. Most már körülbelül 60 százalék csak a magánturista, 40 a szervezett. Ezt az internet hozta, az online utazási irodák, a szállás- és turisztikai portálok.
– Hányadik küldő piac vagyunk most?
– Nyolcadik helyen vannak a magyarok, elég stabilan. Ez már komoly küldőpiac. Valamikor a hatodik helyen álltak, de az angolok és a lengyelek lekörözték őket. Csaknem 1 millió lengyel jön most hozzánk. Az első helyen a németek vannak továbbra is, több mint 2 millióan, őket követik az osztrákok, a szlovénok, az olaszok. Az utóbbiakra nem nagyon számítana az ember, hisz ők is félszigeten élnek, de az 1244 horvát sziget nagyon érdekes nekik. Nagyon vonzzák őket a friss halak, amit a halászok fognak ki.
– Az említett növekedés az Ön eredménye is, ezt magas kitüntetéssel ismerte el nyáron Kolinda Grabar Kitarović elnök asszony is.
– Sok mindennek köszönhető ez. Említettem az infrastruktúra fejlődését, aztán a magyar gazdaság is növekszik, egyre több pénzük van az embereknek. De nyilván számít az is, hogy az én stratégiám mindig arra épült, hogy több mint 800 évig éltünk egy országban és nincs olyan hely Horvátországban, ahol nem lehet találni valamilyen emléket erről. Egy turista mindig keresi a saját kötődéseit. A jó együttműködés, a jó szomszédság is része volt az elismerésnek.
– A turizmusban is létezik divat. Mi az a desztináció most Horvátországban, ami a legfelkapottabb a magyarok között?
– Divat ide vagy divat oda, a statisztika kegyetlen. Ebből a 600 ezer magyar turistából minden harmadik a Kvarner-öbölbe jön, azért, mert ez van a legközelebb. A rövid utazási idő nagyon fontos. De most épül Dalmácia felé a híd, lehet arra számítani, hogy egyre több magyar turista fog oda menni. A déli részen már csaknem szubtropikus a klíma, vadabb minden. A gasztronómia, a bor, a természet szépsége, a borutak, az isztriai olívaolaj-utak mind-mind vonzzák a magyarokat. Vagy a hajókirándulások. Szerintem már nincsen olyan család, aki nem veszi ezeket igénybe. Élmény egy ilyen egész napos kirándulás, amikor a hajón lehet iszogatni, enni, egy-egy szigetnél megállni. Ezt nagyon szeretik a magyarok. Nagy bánat viszont, hogy nincs repülőjárat. Előbb-utóbb talán történni fog itt valami. Valamikor naponta három járatot indított Horvátországba a Malév, Zágrábon kívül Splitbe és Dubrovnikba is lehetett repülni. Jó volna, ha újra lenne lehetőség ezzel is lerövidíteni az utat.
– Mihez fog most kezdeni, miután december 5-én átadja a stafétabotot?
– Hivatalosan nyugdíjas leszek, de itt maradok a családdal maradni Budapesten. Nem fogok kivonulni, tovább szeretnék segíteni például a magyar-horvát baráti körben, hogy egyre több magyar turista jöjjön hozzánk. És fordítva. Ebben az irányban a számok jóval kisebbek, de azért például a wellness-programokra elég sok horvát jön. A gyógyturizmus az egy jó lehetőség. Nyáron a horvátok kevesebbet utaznak, mert majdnem mindenkinek van valamilyen saját apartmanja, vagy ha nincs, akkor ismerősének, rokonának van. De főszezon után elindulnak. Budapestre is sokan jönnek, meg Hévízre.
Fotó: Juhász G. Tamás