Ki nevet és ki sír, ha az olaj ára tartósan csökken a világpiacon?

A fogyasztók jól járnak, a termelők pofára esnek, pedig Trump alatt nem ehhez szoktak: a hordónkénti olajár 30 dollárról 70-re ment fel! Az USA, mely még mindig nettó olajimportőr, már exportál is olajat. Vagyis Amerika számára az olajár változása azt jelenti: sokan örülnek és sokan szomorkodnak.

A választások előtt Trumpnak fontos volt, hogy szponzorai az olajiparban elégedettek legyenek, de végülis a fogyasztók fontosabbnak bizonyultak. Az USA elnöke ezért felkérte Szaúd-Arábiát: ne akadályozza meg az olaj árának csökkenését azzal, hogy mérsékli a kitermelést és az exportot. Cserébe Amerika elnézi Mohamed bin Szalman trónörökösnek az ellenzéki újságíró meggyilkolását Isztambulban. Szaúd-Arábia mégiscsak csökkentette a kitermelést, mert nagyon nem mindegy neki: mennyibe kerül egy hordó olaj?

A világ legnagyobb olajexportőre az olajra alapozza modernizációs terveit

Szaúd-Arábia 7,53 millió hordó olajat exportál naponta. Egyáltalán nem mindegy neki, hogy mennyiért. Mohamed bin Szalman herceg arra jött rá: az olaj előbb-utóbb elfogy, és akkor mi lesz a sivatagi királyságból, amely ebből él már évtizedek óta? Ezért diverzifikálni szeretnék az ország gazdaságát, hogy Szaúd-Arábia ne kizárólag az olajtól függjön. De ez egyelőre csak a trónörökös víziója, jelenleg az olaj árától függ minden. Ezért is csökkentette – ha minimálisan is- a kitermelést Szaúd-Arábia.

Oroszország és Szaúd-Arábia másképp ítéli meg a helyzetet

Erre a párizsi Le Figaro szakértője hívta fel a figyelmet, mondván: az oroszok a bevételt tartják a legfontosabbnak. Mit jelent ez ? A rászorulóknak Igor Szecsin, a Rosznyeft főnöke magyarázta el Szingapúrban: ha csökken az olaj ára, akkor növeljük a piaci részesedést! Nekünk minden olajár megfelel!- hangsúlyozta az orosz oligarcha, aki Putyinhoz hasonlóan a KGB-ben szerezte meg szakképzettségét. Még egy érdekes dolgot fejtegetett Igor Szecsin: véget kell vetni a kézi irányításnak! Határidőt is adott erre. Szerinte március végéig kellene kidolgozni egy olyan világosan áttekinthető rendszert, amely hatékonyan szabályozná az olaj világpiaci áramlását. Jelenleg ugyanis a kézi irányítás áttekinthetetlenné teszi a piacot. Különösen így van ez azután, hogy életbe léptek a szankciók Irán ellen.

Rouhani elnök 150 dolláros olajárral fenyegette meg Amerikát és a világot

Legalábbis erről számolt be a Bloomberg hírügynökség, mely szerint az olajár csökkenése Irán és Venezuela számára tragikus következményekkel járhat. Irán a világ harmadik legnagyobb olajexportőre volt a szankciókat megelőző időben. 1,76 millió hordó volt az exportja – eddig. A szankciók után minden vásárlónak kétszer is meg kell gondolnia: vesz-e olyan olajat, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtottak. Az USA ugyanis büntetheti a vásárlókat is! Például Kínát, amely az iráni olaj legfőbb vásárlója.

Kína, a világ legnagyobb olajimportőre mindenképp nyer az ár csökkenésével

A Bloomberg szerint egyértelmű, hogy Kína, melyek importja napi 9,9 millió hordó, sokat profitálhat az olajár tartós gyengélkedéséből. Különösen most, hogy lassul a gazdasági növekedés a Mennyei Birodalomban. Egy rezsicsökkentés komoly lökést adhat a világ második legerősebb gazdaságának. Pekingtől most segítséget kért Venezuela, mely már az olajár csökkenése előtt is tragikus helyzetben volt. Venezuela 1,19 millió hordó olajat exportál naponta, és a bevételeinek 95%-át ez teszi ki. Közben pedig gyakori az áramszünet Caracasban, ahol permanens gyógyszer- és áruhiány uralkodik. A kínaiak ígértek segítséget, de ez aligha vigasz Venezuela népének, amely tömegesen menekül külföldre a populista paradicsomból.

Tartós lesz a lejtmenet

Ezt jósolja a Bloomberg New Yorkból. A világon nagyon sok állam szeretne élni az olajból, miközben a globális gazdaság lassul – vagyis csökken a kereslet. A vásárlók piaca alakul ki, ők pedig lefelé szorítják az árakat. A fogyasztóknak ez jó hír, hiszen egy rezsicsökkentés a gazdag Európában vagy Észak-Amerikában sem jön rosszul, de Indiában vagy Törökországban egyenesen életmentő lehet – írják a Bloomberg elemzői, akik hosszú összeállításban vizsgálták meg: ki nevet és ki sír, ha az olaj ára tartósan csökken a világpiacon?