Kína jüanban kereskedne Oroszországgal

A rubel értéke a dollárhoz képest több mint 45%-al csökkent az idén. A fő ok az olaj árának csökkenése, de szerepet játszanak ebben a szankciók is, melyeket az USA és az Európai Unió vezetett be Oroszországgal szemben. Moszkva ezért fokozott mértékben fordul Peking felé, mely már így is Oroszország legjelentősebb gazdasági partnere. A kereskedelem dollárban zajlik, és ez hátráltatja a forgalmat. Tavaly stagnált a két állam kereskedelme: mindössze 1,1% volt a növekedés. Idén viszont 89 milliárd dollárról 100 milliárdra nőhet.
Gao Hucheng (Kao Hucseng-képünkön) kereskedelmi miniszter kifejtette: a két állam gazdasága kiegészíti egymást. Ezért kell a kereskedelmi forgalomban a stabilitásra törekedni, és ezt a jüan elszámolás hozhatja meg. Kína már korábban javasolta Oroszországnak, hogy a nagy, 30 évre szóló földgázszerződést jüanban kössék meg. Moszkva eddig szabódott, mert az árban nem tudtak megegyezni.
Kína szeretné, ha a jüan előbb utóbb a dollárhoz hasonlóan nemzetközi tartalék valuta lenne. Jelenleg a kínai devizatartalék a legmagasabb a világon: több mint 4000 milliárd dollár. Csakhogy ebből 32% amerikai államkötvényekben van, vagyis kötődik a dollárhoz és az amerikai gazdaság teljesítményéhez. A jüan viszont alulértékelt valuta, és ez jelentős szerepet játszik a kínai kivitel hatékonyságban. Kína már első a világkereskedelemben, és vásárlóerő paritáson a GDP-je is nagyobb, mint az Egyesült Államoké. Ha a jüan világpénz lesz, akkor Kína egyértelműen az USA vetélytársává válik, és rövidesen megszerezheti az első helyet minden tekintetben a globális gazdaságban a maga 1,4 milliárd lakosával. (Fotó:AFP)