Eurázsia hajnala – kié lesz a 21. század?

Hat hónapon át barangolt Ázsia tájain a szerző, aki ma a washingtoni Hudson Intézet vezető kutatója. Könyve izgalmas gondolatok bemutatása mellett beszámoló erről az útról. Az utazás aranykorában és a legújabb kori felfedezések korában élünk – mondta  Csizmadia Norbert a kötet bemutatóján.

Az alcím Az új világrend nyomában. A világ politikai-gazdasági tengelye a 21. században elmozdult és egyre inkább elmozdul. Két évtizeden belül a világ öt nagy gazdasága közül három az eurázsiai térségben lesz – fejtegette a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kuratóriumi elnöke. A mostani Eurázsia évszázada lesz, a szuperkontinensé, ami összetett világ, nagyon különböző politikai rendszerekkel, de mégis egyensúlyteremtő erővel bír. Hogy miért és miként valósulhat ez meg, azt járja körül a magyarul most megjelent könyv – mondta Csizmadia Norbert.

A szerző szerint itt az idő Európát egynek látni Ázsiával. A második világháború után Európától Amerika vette át a vezető szerepet a világban, most pedig Kína következik. Ezzel pedig Eurázsia szerepe is fel fog értékelődni, mert Kína ennek fényében látja a világrendet. Ezt bizonyítja az Ázsiát Európával közlekedési vonalak segítségével összekötő Új Selyemút, az Egy övezet, egy út kezdeményezés, amely a tengerekről a szárazföldre helyezi vissza a hangsúlyt. Vagyis Kína már Eurázsia korában él.

A könyv első része azt keresi, hogyan szüntethető meg Európa és Ázsia megosztottsága. A régi világrend romjain milyen formát ölthet az új szuperkontinens, ahol Kína növekvő hatalma együtt jár Oroszország növekvő ambícióival és az európai erők gyengülésével. A szerző szerint számolni kell majd egy negyedik feltörekvő hatalommal, Indiával, de nem szabad elfelejteni Japán szerepét, sőt Irán fontosságát sem. Macaes úgy látja: a közelmúlt két váratlan politikai fordulata, a Brexit és Donald Trump megválasztása is világrendünk átalakulását jelzi, egy új szuperhatalom felemelkedését. 

A könyv második része szól magáról az utazásról: egyfajta geopolitikai körképet ad Eurázsiáról. Külön fejezet foglalkozik Kínával és Oroszországgal, amelyek a szerző szerint a szuperkontinens politikájának és gazdaságának alapját fogják adni. Itt az ideje elkezdeni eurázsiaiként gondolni magunkra – mondja a szerző. Minél előbb hozzászokunk ehhez, annál jobb.

Európa és Ázsia határát egyébként egyértelműen soha nem sikerült meghatározni – hangzott el a könyvbemutatót kísérő beszélgetésen. Anton Bendarzsevszkij, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítványa kutatója egyebek mellett arról beszélt, hogy az eurázsiai gondolat lényege, hogy Európa és Ázsia csak erői egységesítésével előzheti le az Egyesült Államokat. Szerinte térképeken jól néz ki ugyan az egységes eurázsiai térség, de a valóságban nem könnyű  megvalósítani a gazdasági, közigazgatási és etnikai megosztottságok miatt.

szerint az utazás aranykorában és a legújabbkori felfedezések korában élünk.