A Maros-menti kastélyokhoz utaztunk el képzeletben
Útikalauz magyaroknak – Maros-menti kastélyok címmel egész napos rendezvény várta pénteken a látogatókat a Magyarság Házában. Meg lehetett tekinteni a Tiltott kastélyok, erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőiben című vándorkiállítást és találkozni lehetett a „Hazajáró” című turisztikai-honismereti magazinműsor stábjának egy részével is.
A Magyarság Háza vendégei Jakab Sándor és Kenyeres Oszkár voltak. A Hazajáró című Prima Primissima és Magyar Örökség díjas magazinműsor alkotói Maros-menti túráikról, élményeikről meséltek rengeteg érdeklődő előtt.
A műsort 2011 óta adják a Duna Televízión, a Duna World-ön, illetve az M1 csatornán. Célja, hogy bemutassa Magyarország és a Kárpát-medence legszebb tájait. Az anyaországon kívül a többi között Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken forgattak, már 220 rész került adásba a hét év alatt. Jelenleg a nyolcadik évad forog.
A Hazajárónak alapvetően három alappillére van: az első a Kárpátok bejárása, bemutatása. A második megtalálni azokat a kincseket, melyek az épített és szellemi örökségünkről tanúskodnak. A harmadik és egyben legfontosabb pillér a határainkon túli magyar közösségek mindennapjainak bemutatása, a találkozások az elszakított testvérekkel. A szerkesztők azt vallják: honismeret nélkül nincs hazaszeretet.
A határainkon túli magyar közösség oszlopos tagja Jakab Sándor, aki a műsor kezdeteiről mesélt a közönségnek. Ő 2012 őszén csatlakozott a csapathoz. Számára a Börzsönyben indult minden, ahol közelebb került a túrázáshoz. Ott ismerkedett meg a többiekkel, köztük Kenyeres Oszkárral is. Túraklubjukkal bejárták a világot, a tagokkal együtt találták ki, mennyire jó lenne, ha a Kárpátokat valamilyen módon be tudnák mutatni a nagyközönségnek is. Ekkor jött a Hazajáró ötlete.
Sándor a találkozón bemutatta a stábtagokat és mesélt arról is, hogy gyakran bújik ki mindenki az eredeti szerepéből – például az operatőrük sem csupán operatőr, hiszen a túrákon végig a stábbal van, rengeteget kell például cipekednie is, mire feljut a csapat egy-egy csúcsra.
A fiúk nagyon sokat vannak úton, ünnepelték március 15-ét Kézdivásárhelyen, igyekeznek mindig becsempészni a nemzeti és egyházi ünnepeket a Hazajáróba. Fontos számukra, hogy részeseivé váljanak a tájnak, az életnek, ezért is próbálnak mindenféle kalandokba belekeveredni. Akár táncra is perdülnek vagy énekelnek, pedig egyik sem az erősségük. A legfontosabb számukra, hogy a leforgatott anyag érdekes legyen a közönség számára.
Utazásaik során akadtak már el a hóban, folyt már el a motorolajuk, ami miatt a következő szállásig tolniuk kellett a buszukat, sőt olyan is volt, hogy kiszakadt a jobb első kerekük. Volt egy komolyabb balesetük, Horvátországban egy kisebb szakadékba zuhantak a buszukkal, de szerencsére az összes stábtag felépült.
A csapat mindenről vezet statisztikát: most járnak gyalog 2.700 kilométernél, az évek során 130.000 méter szintemelkedést gyűrtek le, ha pedig épp nem gyalogolnak, akkor kerékpároznak vagy kenuznak. Legújabb élményeik között szerepel a hőlégballonozás.
Sok Hazajáró ér véget naplementével. A horizonton lemegy a nap, majd jön egy szép idézet, végül a főcímdal. A forgatások alatt sokszor ezt követően jön az izgalom. A hazafelé vezető utakon is gyakran kell szembenézniük nehézségekkel, akár az időjárás, akár a domborzat miatt, de előfordul, hogy az idegenvezetőjük a legnagyobb akadály – pláne ha nem kicsit önt fel a garatra.
Veszélyek is gyakran leselkednek stábtagokra, csak Erdélyben például 7.000 medve kóborol az erdőkben. Szemtől szemben még nem találkoztak eggyel sem, viszont vannak még a medvéknél is veszélyesebb állatok: a pásztorkutyák, melyek a nyájat védik. Nem igazán jellemző, hogy a pásztorok közbeavatkoznának, ha kutyájuk megtámad valakit: gyakran inkább megvárják, mi lesz a történet vége.
A Hazajáró tagjai nem rég Amerikában tartottak közönségtalálkozót. Jakab Sándor elmondta, annyi közönségtalálkozón vannak már túl, hogy a közönségtalálkozókról is tarthatnának közönségtalálkozót.
A Hazajáró stábjának beszámolója után a lelkes közönség megnézhetett még két epizódot, melyet a készítők hoztak el nekik. A műsor végén a Tiltott kastélyok, erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőiben című vándorkiállítás várta a közönséget, melynek megnyitóját a szervezők összekapcsolták a Magyarság Háza Maros-menti kastélyok programsorozatával.
Margittai Gábor és Major Anita Bánffyakkal, Bethlenekkel, Mikesekkel, Aporokkal, Hallerekkel és más főnemesekkel készült életinterjúk, dokumentumok és egyedülálló fotóanyag segítségével mutatja be a kihalásra ítélt, mégis hihetetlen életerőről tanúskodó erdélyi úri világot.
Nyitókép: a marosvécsi Kemény-kastély