Trump után a japán miniszterelnök is kész találkozni Észak-Korea urával
Erről Abe Sinzo kormányfő az ENSZ-közgyűlésben beszélt New Yorkban. A konzervatív miniszterelnök engesztelhetetlen ellenfele a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek Észak-Koreában.
Abe Sinzo most mégiscsak új kezdetről beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy hajlandó találkozni Kim Dzsongunnal. Egy nagyon kínos probléma vár tisztázásra: az emberrablások ügye! Észak-Korea titkosszolgálata a hetvenes és nyolcvanas évek során több tucat japán állampolgárt elrabolt. Köztük voltak Japánban élő koreaiak is, akiknek az őseit még akkor vitték a szigetországba, amikor Korea Japán gyarmata volt /1910-1945/. Az elrabolt japán állampolgároktól tanulni akart a hírszerzés Észak-Koreában: hogy élnek a mai Japánban?!
Egy korábbi baloldali miniszterelnök kétszer is járt Phenjanban, hogy kiszabadítsa honfitársait. Dzsunidzsiro Koizumi kapott is egy listát 13 elrabolt japán állampolgárról. Közülük nyolc állítólag meghalt. Öten szabadon távozhattak. Észak-Korea semmilyen meggyőző bizonyítékkal sem szolgált a nyolc ember haláláról. Ráadásul rajtuk kívül még másokat is keresnek a japánok. Akiket eltűntnek nyilvánítottak, de azt gyanítják, hogy Észak-Koreában élnek. Természetesen nem ez az egyetlen vitás téma Japán és Észak-Korea között.
Abe Sinzo miniszterelnököt különösen aggasztja, hogy Trump úgy állapodott meg Kim Dzsongunnal, hogy figyelmen kívül hagyta Japán stratégiai érdekeit. Észak-Korea fura ura ugyanis vállalta, hogy leszereli nukleáris erejét és interkontinentális rakétáit. Csakhogy Japán közepes hatótávolságú rakétákkal is elérhető Észak-Koreából. Néhány sikeres rakétakísérletet végre is hajtott Észak-Korea Japán fölött. Akkor riadót rendeltek el Japánban, de hosszú távon ez nem lehet megoldás.
A katonai vitákon túl a gazdasági együttműködés lehet a japán – észak-koreai csúcstalálkozó harmadik fontos témája. Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma, amely ráadásul jól ismeri Észak-Koreát. A második világháború idején oda telepítették a hadiipar egy részét, hogy megóvják az amerikai bombázásoktól. Észak-Koreának borzasztóan nagy szüksége van külföldi pénzre és technikára. Persze Japánra még mindig gyanakodva tekintenek mindkét Koreában.