Ferenc pápa az identitáskeresésről beszélt Litvániában
Őrizzétek meg a gyökereket, de óvakodjatok a kiközösítéstől! – hirdette a pápa Litvániában, ahol látogatást tett abból az alkalomból, hogy a kis balti állam függetlenné válásának 100. évfordulóját ünnepli.
Ferenc pápa, miközben megemlékezett Litvánia népének nehéz sorsáról, felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt idején elpusztították az ország zsidó lakosságát – szinte száz százalékig.
Ferenc pápa imát mondott azon az ünnepségen is, melyen Vilniusban megemlékeztek a gettó felszámolásáról. A nácik – a helyi SS alakulatok támogatásával – a zsidókat a gettóból egy közeli erdőbe vitték és kivégezték. A gettó 57 ezer lakója közül alig kétezren élték ezt túl. Vilniust korábban Észak Jeruzsálemének nevezték, mert olyan pezsgő szellemi és vallási élet folyt ott, amikor a város a cári birodalomhoz, illetve Lengyelországhoz tartozott. Ebből nem maradt semmi sem.
Mi vagyunk azok, akiknek nem szabadott volna életben maradnunk! – hangsúlyozta Faina Kuklianski, a helyi zsidó közösség vezetője. Aki megköszönte a pápának a látogatást Vilnius egyetlen megmaradt zsinagógájában, ahol az áldozatok neve fel van írva a falakra.
Litvániában azért erősödött fel annak idején az antiszemitizmus, mert a szovjet megszállás alatt a zsidók egy része együttműködött a bolsevik hatóságokkal, melyek litvánok ezreit deportálták Szibériába. Erről is megemlékezett Ferenc pápa annál a rossz emlékű épületnél, mely felváltva volt a Gestapo és a szovjet titkosrendőrség székháza Vilniusban. Litvániában a második világháborút követően partizánháború folyt a szovjet megszállás ellen. Így alakult ki olyan helyzet, hogy míg a másik két balti államban nagyszámú oroszt telepítettek be, Litvániában viszonylag kevesen vannak. Annál nagyobb probléma a lengyel kisebbség, hiszen Vilnius sokáig lengyel városnak számított. Ezért is hívta fel a figyelmet Ferenc pápa arra, hogy a nemzeti identitás keresése sohasem mehet a kisebbség rovására, mert a tragikus következményeket megmutatta a második világháború, amikor a nácik és a szovjetek egyaránt kihasználták a nemzeti gyűlölködést ellenfeleik kiirtására.