Mi történik az újabb Korea-csúcson Phenjanban?

Mindenki ott van Phenjanban, aki Dél-Korea gazdasági életében valamit is számít. A csúcstalálkozó első és legfontosabb témája ugyanis a gazdasági együttműködés a két Korea között. Kedvező előjel, hogy Keszong városában összekötő iroda nyílik. Keszong mellett van az a különleges gazdasági körzet, ahol korábban 50 ezer észak-koreai munkás dolgozott dél-koreai tőkével és technikával. Ebből most kevés látszik, mert az amerikai szankciók miatt mindenki fél attól, hogy ha aktivitást mutat Észak-Koreában, akkor feketelistára kerülhet az Egyesült Államokban.

Épp ezért a csúcstalálkozó második fő témája az USA és Észak-Korea viszonya lesz. Mun Dzsein dél-koreai elnök két találkozója Panmindzsonban Kim Dzsongunnal alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy létrejött a nagy premier: az USA elnökének találkozója Észak-Korea urával Szingapúrban. Washingtonban most azt várják: Dél-Korea elnöke kilendíti a holtpontról Észak-Korea és Washington viszonyát. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nemrég majdnem Phenjanba utazott az ügyben, de Trump elnök az utolsó percben lefújta a látogatást.

Három napig tart a csúcs Phenjanban. A tervek két négyszemközti megbeszélést említenek a két állam vezetője között. Dél-Koreában abban is bíznak, hogy Észak-Korea fokozatosan véget vet hermetikus elzárkózásának a világtól. Jelenleg a fegyverszüneti vonal, amely kettévágja Koreát, a világ legszigorúbban őrzött határa. A szigor enyhülését reméli Dél-Korea elnöke, aki összeölelkezett Kim Dzsongunnal Phenjan repülőterén.

Hajlandó-e a világtól elzárkózó remeteállam a nyitásra a világ és mindenekelőtt a déli testvérek felé? A háromnapos csúcstalálkozó után talán kiderül, hogy a fennállásának 70. évfordulóját nemrég ünneplő Észak-Korea ha lassan is, de kilép-e végre az elszigeteltségből. A rendszer összeomlásától rettegő Kim Dzsongun nyilván óvatosan kalkulál, mert a nyitás hihetetlenül kockázatos egy olyan rendőrállam számára, mely évtizedek óta hermetikusan elzárja 25 millió lakóját a világtól.