Washington új lapot nyit Pakisztánban
Erről nyilatkozott a repülőgépen, mely Iszlámábád felé vitte, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Egyúttal azt is bejelentette: egy afgán származású diplomatát bíznak meg azzal, hogy megpróbáljon zöld ágra vergődni a tálibokkal.
Zalmay Kalilzad korábban az USA nagykövete volt Kabulban és Bagdadban. Mike Pompeo külügyminiszter azt követően érkezik Pakisztánba, hogy Trump elnök beintett Pakisztánnak – elvett tőle 300 millió dollárt.
Hazugság és félrevezetés – ez a pakisztáni politika. Így írt Twitteren az Egyesült Államok elnöke szövetségeséről, akitől most az USA megvon 300 millió dollárnyi támogatást. A Reuters exkluzív információi szerint a döntés megszületett, de csak valamikor szeptember végén jelentik be hivatalosan. Az időzítés annál is érdekesebb, mert éppen Iszlámábádba érkezik Mike Pompeo külügyminiszter és Joseph Dunford vezérkari főnök. Meg akarnak ismerkedni Imran Khannal, Pakisztán új miniszterelnökével. Aki krikett-világbajnokból lett a 200 milliós ország politikai vezetője. Imran Khan jó kapcsolatot ápol az iszlamista erőkkel, köztük a tálibokkal is. Nyíltan bírálta az USA afganisztáni háborúját és azt a kommandós akciót, mely Oszama bin Laden meggyilkolásához vezetett. 2011-ben Washingtonban élőben közvetítették a Fehér Házban az első számú terrorista megölését. Az amerikai kommandós akcióról a pakisztáni szövetségest elmulasztották értesíteni. Ők tudták, hogy miért…
Imran Khan most a hadsereg és az iszlamista erők támogatásával került hatalomra. Washingtonban még jól emlékeznek arra, hogy a tálib harcosokat Pakisztánban képezték ki a hadsereg titkosszolgálatának tisztjei. De hát ezt épp Amerika kérte tőlük, mert zajlott a háború Afganisztánban a Szovjetunió ellen a nyolcvanas években. Háború most is zajlik Afganisztánban – csak éppen az amerikaiak és szövetségeseik a tálibok ellen küzdenek. 17 éve eredménytelenül. Épp most érkezett az új parancsnok Kabulba. Scott Miller tábornok sem tehet csodákat. Vesztésre állunk – ismerte el korábban Jim Mattis hadügyminiszter Afganisztánban. Az amerikai tábornokok éppen azért dühösek nagyon Pakisztánra, mert hátországot nyújt a táliboknak, akikkel szemben az amerikaiak által támogatott polgári kormány csak gyenge ellenállást képes tanúsítani.
Az USA 2001 óta 33 milliárd dolláros támogatást nyújtott Pakisztánnak. Ebből 14 milliárd volt a terrorelhárításra fordítható összeg. Eredmény? Zéró! A pénz egy részét lenyúlta a közismerten korrupt katonai elit. A másik részét arra fordították, hogy dzsihádharcosokat képeztek ki Indiával szemben. Kasmírban és másutt számos terrorakciót hajtottak végre Indiában. Kabulban megpróbálták felrobbantani India nagykövetségét. Közben pedig a tálib harcosok fáradalmaikat Pakisztánban pihenték ki. Ezt elégelték meg most Washingtonban, ahol Trump elnök Jim Mattis hadügyminiszterre bízta a döntést. A Reuters szerint Mattis nem ad pénzt Pakisztánnak.
Az új miniszterelnöknek pedig nagy szüksége lenne minden dollárra. Az államkincstár a csőd szélén. Imran Khan dönthet: az IMF-hez fordul vagy Pekinghez. Mike Pompeo külügyminiszter figyelmeztette az új pakisztáni miniszterelnököt: eszébe se jusson az trükk, hogy kölcsönt kér a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy azután abból fizesse vissza a kínai kölcsönök részleteit. Nekünk van a legnagyobb szavunk az IMF-ben és figyelünk – üzente Mike Pompeo külügyminiszter az új pakisztáni vezetésnek. Amely ezek után aligha borul amerikai barátai nyakába Iszlámábádban. De hát a két vonakodó szövetséges eléggé egymásra van utalva: Washington korlátozni kívánja Kína befolyását. Pakisztánnak pedig pénz kell, hiszen az új miniszterelnök jobb életet ígért Pakisztán 200 millió polgárának. Csak azt nem árulta el, hogy mindezt miből kívánja megvalósítani.
Van tehát miről tárgyalnia Mike Pompeo külügyminiszternek Iszlámábádban. Utána Indiába is ellátogat. Az Egyesült Államok mindenképp meg akarja akadályozni, hogy a két atomhatalom egymásnak ugorjon. Ugyanakkor Washington mérsékelni kívánja Kína és Oroszország befolyását Pakisztánra és Indiára. Az amerikai diplomácia vezetője megcsillogtathatja képességeit Iszlámábádban és Delhiben, de átütő sikert csak kevesen várnak, hiszen az afganisztáni rendezésbe eddig minden amerikai adminisztráció bicskája beletört.