Titkos táborok “lázadó” ujguroknak Kínában
2 millió embert tarthatnak titkos táborokban Kína északnyugati részén a Hszincsiang-Ujgur tartományban – állapította meg az ENSZ emberi jogi bizottságának szakértői csoportja. A táborokban tartott embereknek szinte semmilyen joguk sincsen. A fegyveres kínai őrség parancsait kell végrehajtaniuk. Az Egyesült Államok a jelentés kapcsán bírálta Kínát, mert nem respektálja a vallási és nemzeti kisebbségek jogait.
Hszincsiang-Ujgur tartományban a kommunista Kína megalakulása idején /1949/ a lakosság döntő többsége muzulmán volt, nagyrészük ujgur nyelven beszélt. A kínaiak mindössze a lakosság 10%-át tették ki. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: a többség immár kínai az északnyugati tartományban. A politikai és gazdasági pozíciókat szinte kizárólag kínaiak foglalják el ebben a határtartományban, ahol az iszlamista terrorizmus olykor felüti a fejét.
2001 szeptember 11. után az iszlamista terrorizmus megerősödött: Oszama bin Laden hadseregében egész ujgur dandár harcolt. Egy ízben fegyveres lázadás tört ki Urumcsiban. A Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosában pogrom kezdődött a kínaiak ellen, akik közül sokat megöltek. A kínai hadsereg brutális akciókkal állította vissza a rendet. Azóta mindenfajta ujgur nemzetiségi akciót terrorizmusnak bélyegeznek Pekingben.
Rendkívüli mértékben megerősítették a hadsereget és a fegyveres rendőrséget ebben a lázongó tartományban. A laogaj – a kínai gulag rendszer – ősrégi találmány, melyet a kommunisták csak továbbfejlesztettek. Hivatalosan a rendszert felszámolták. Ezt maga Hszi Csin-ping elnök jelentette be, akinek édesapját – a kommunista párt magasrangú vezetőjét – több, mint egy évtizeden át tartották ilyen lágerben. Amikor szabadult, akkor nem ismerte meg a saját gyermekeit, akik különben más táborokban éltek.
A lágerek rendszerének felszámolása nem vonatkozik a “különleges esetekre”. Kínában rendkívül szigorú a terrorizmusellenes törvény. A rendszerellenes akciókat a Hszincsiang-Ujgur tartományban ennek alapján ítélik meg. A potenciális terroristákkal szemben preventív eljárásokat alkalmaznak. Így lehetséges, hogy sok ujgur család a titkos lágerekben éljen. Ennek ellenére az ENSZ bizottság által említett 2 milliós szám kissé magasnak látszik – még Kína hatalmas méretei mellett is.
A legtöbb esetben valószínűleg arról van szó, hogy a problematikus körzeteket a hadsereg és a rendőrség megpróbálja légmentesen elzárni az ország többi részétől. Ebben az esetben a családok a régi helyen élnek, de semmit sem tehetnek anélkül, hogy erre engedélyt kérnének. Ez is igen szigorú rendszer, de nem jelenti a családok szétválasztását mint a régi laogaj szisztéma.
Kínában több, mint 50 millió muzulmán él. Ezért az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt mindent elkövet annak érdekében, hogy megakadályozza az iszlamista terrorista szervezkedést a Mennyei Birodalom területén. A Hszincsiang-Ujgur tartományban az a probléma, hogy a nemzeti és a vallási ellenállás egymást erősíti. A muzulmán vallású kínaiak, a hujok – számuk több, mint 10 millió – jóval kevesebb gondot okoznak, mint az ujgurok, akik ragaszkodnak saját nyelvükhöz és kultúrájukhoz.
Az ujgur nyelv a török nyelvcsaládhoz tartozik, a kínaihoz semmi köze sincsen. Az Egyesült Államok tiltakozása meglehetősen képmutató, hiszen amerikai kommandósok ölték meg Oszama bin Ladent Pakisztánban. Korábban pedig Oszama bin Laden, akinek ujgur dandárja is volt, az összekötő tiszt szerepet játszotta Afganisztánban, amikor ott az USA az iszlamista erőket támogatta a nagy Szovjetunióval szemben még a nyolcvanas években.