Nicolás Maduro maga jelentette be a hírt. Azt mondta, fel akarták a drónokkal robbantani akkor, amikor egy katonai parádén szónokolt Caracasban, a nemzeti hadsereg fennállásának 81. évfordulóján.
Az élő tévéadásban látni lehetett, ahogy az államfő meglepetten felnéz és közben katonák tucatjai kezdenek rohanni. Maduro elnök Kolumbiát sejti a merényletkísérlet mögött, Bogotában ezt alaptalan spekulációnak tartják. Hét katona mindenesetre megsérült és több embert őrizetbe vettek.
A hírek szerint két drón robbant fel az államfői emelvény közelében, legalábbis a tájékoztatási miniszter ezt állítja. Maduro elnök beszédet intézett a történtek után a néphez, abban arról szólt, hogy egy repülő tárgy robbant fel mellette, nagy erővel. Másodpercekkel később pedig még egy.
A közösségi oldalak fotóin azt látni, amint a testőrök golyóálló pajzsokkal védik az elnököt az állítólagos támadás után, a közeli épületek ablakkeretein pedig égésnyomok vannak.
Az államfő jobboldali összeesküvésről beszél, szerinte Kolumbia nem egyedül áll a háttérben, hanem az Egyesült Államokkal kéz a kézben. Rodriguez tájékoztatási miniszter ugyanakkor a hazai jobboldali ellenzéket hibáztatja, mondván: a választási bukás után a sikertelen merénylettel újabb kudarc érte az államfő ellenlábasait. Májusban Madurót újabb hat évre választották elnöknek. Egy kisebb és kevéssé ismert csoport, a Katonák pólóban a közösségi médiában azt híreszteli, hogy tagjai állnak a történtek mögött. Az volt a terv szerintük, hogy a robbanószerekkel megrakott drónok Madurót a levegőbe röpítik, ám a hadsereg idejekorán leszedte őket. Bizonyítékkal azonban ők sem álltak elő és a sajtónak sem nyilatkoznak.
Az AP úgy tudja, hogy a helyszínen bevetett tűzoltók névtelenül tett nyilatkozatai egyik változatot sem támasztják alá: szerintük gáztartály repült a levegőbe. Részletekkel azonban nevük elhallgatása mellett sem szolgálnak.
A BBC dél-amerikai tudósítója szerint sok a megválaszolatlan kérdés az ügy kapcsán. Maduro elnök és emberei gyakran vádolják meg Kolumbiát, az Egyesült Államokat vagy balos rendszerük ellenzékét szabotázzsal. Tavaly, amikor egy helikopter támadt a venezuelai Legfelsőbb Bíróság épületére, Nicolás Maduro terrorakcióról beszélt, összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra. Egy olyan országban, amely szántszándékkal nehezíti az újságírók munkáját és ahol tesznek a szólásszabadságra, nehéz megtudni, mi az igazság. Mindenesetre sokan tartanak attól, hogy a mostani incidenst is az ellenzék elleni kemény fellépésre kívánja a kormány felhasználni. A tavaly nyári helikopteres támadást saját állítása szerint egy elitpilóta hajtotta végre, hogy feltüzelje a venezuelaiakat Maduro ellen. A pilótát januárban a rendőrök tűzharcban lelőtték.
Nicolás Madurót 2013-ban választották államfővé Hugó Chávez utódaként. Azóta rengeteg bírálat érte főként a demokrácia aláásása és az emberi jogok megsértése miatt. Ellenzéke szerint könyörtelen önkényúr, aki politikai ellenfeleit börtönbe veti a pártja ellenőrzése alatt álló bíróságok segítségével. Hívei szerint mindazonáltal egy újabb puccstól próbálja megmenteni az országot. 2015-ben már letartóztatták Caracas polgármesterét egy állítólagos puccskísérlet vádjával.
Madurót májusban annak ellenére választották újjá, hogy Venezuela mély gazdasági válságtól szenved, polgárai százezrével hagyják el az olajban gazdag közép-amerikai országot. Ahol sokan azért támogatják Madurót és Egyesült Szocialista Pártját, mert azt vallják, hogy a gondokért nem a kormány okolható, hanem az olyan imperialista erők, mint az Egyesült Államok.
