14 ezer éves kenyérmaradványokat találtak
Lapos volt, az íze pedig leginkább a mai sokmagos kenyerekére emlékeztethetett.
Jordániában bukkantak rá a világ legrégebbi ismert kenyerének maradványaira brit és dán régészek – adja hírül a BBC. Azt is tudják, hogyan sütötték a pitaszerű kenyeret: először lisztet készítettek akkor még vad búzából és árpából – ne feledjük, a földművelés kezdetei 4 ezer évvel későbbiek. Aztán vízinövények őrölt gyökerét keverték hozzá, vízzel tésztát gyúrtak és megsütötték a tábortűz körüli forró köveken vagy a hamuban.
Az így elkészült lapos kenyérbe sült húst csavartak – ez lehetett a világ legelső szendvicse. És egyáltalán: a világ első konyhai étele. A húst leginkább levadászott gazellából és csapdákkal fogott nyúlból, illetve madarakból nyerték – mondják a tudósok.
A felfedezés több mint jelentős: 5 ezer évvel korábbi, mint az eddig ismert legrégebbi kenyérféleség, melyet Törökországban találtak. Azt bizonyítja, hogy a növénytermesztés kezdetei előtt sütöttek már kenyeret. A mai Jordánia területén vadászó, gyűjtögető életmódot folytató emberek 14 ezer évvel ezelőtt átmeneti korszakban éltek, elkezdték a letelepedést és a növények újfajta felhasználását – következtetik a leletből a brit és dán régészek. Akik két épület maradványait is feltárták: mindegyikben volt egy nagy, kör alakú tűzrakóhely, ezek tartalmazták a kenyérmaradványokat, a megszenesedett morzsákat.
A fotó illusztráció.