Kínai miniszterelnök: nem akarjuk megosztani az Európai Uniót
Li Kocsiang kormányfő ezt Szófiában mondta, ahol közös sajtóértekezletet tartott Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel. A kínai miniszterelnök a 16+1 találkozón vett részt Szófiában.
A 16 közép- és kelet-európai állam vezetői az 1,4 milliárd lakosú Kína kormányfőjével tárgyalhattak. Mindez nyugtalanítja Brüsszelt. “Vannak, akik azt állítják, hogy Kína megpróbálja megosztani az Európai Uniót, de tévednek. Kína abban érdekelt, hogy az egész EU-val működjön együtt!” – hangsúlyozta a kínai vezetés második számú embere. Li Kocsiang Szófiában találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, aki Kínát alternatívaként említette arra az esetre, ha az EU nem adna pénzt a magyar fejlesztésekre. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég megígérte Németországnak, hogy nem nyomulnak agresszíven az EU keleti és déli államaiban. A kínaiak arra mutatnak rá, hogy a 16+1 együttműködés csak a jövő zenéje. Jelenleg a kínaiak európai beruházásainak kevesebb mint 10%-a jut ezekre az országokra. Az oroszlánrészt Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország foglalja el a kínaiak európai terveiben.
Peking jelenleg számít arra, hogy az Európai Unió támogatja őt az Egyesült Államokkal megindult kereskedelmi háborúban. Brüsszelben viszont figyelmeztették Kínát, hogy ennek a támogatásnak ára van. A többi között az, hogy Kína visszafogja magát és nem nyomul agresszíven Európa keleti és déli végein. Ezt a kínaiak annál is könnyebben megígérhették, mert az Új Selyemút programban ez a régió nem élvez kitüntetett jelentőséget. Peking új technológiát kíván beszerezni Európában. Ez pedig a kontinens nyugati felén található. A keleti rész csak hídfőállás lehet a kínaiak európai exportja számára. Brüsszel arra figyelmeztette Pekinget: nem ragaszkodik különösebben ahhoz, hogy a kínaiak exportoffenzívája meginduljon Kelet-Európán keresztül az EU gazdagabb tagállamai felé. Le Kocsiang miniszterelnök kijelentései Szófiában azt mutatják: a kínaiak vették a lapot, mert számukra fontosabb az együttműködés Brüsszellel, mint a kevésbé fejlett keleti uniós tagállamokkal.