EU-csúcs: ha a gazdasági helyzet javul, akkor miért van politikai válság Európában?

De miért van politikai válság, ha az EU gazdasági mutatói egészen jók? Ezt a jogos kérdést veti fel a Social Europe portálon Juan Menendez-Valdes. Aki közöl is egy optimizmusindexet, mely azt mutatja, hogy melyik EU tagállamában mire számítanak a jövőben a polgárok? A mélypontot szinte természetesen a déliek jelentik: Görögországban és Olaszországban végtelenül pesszimisták az emberek. Olyannyira, hogy gyerekeik és unokáik jövőjét még sötétebben látják, mint a sajátjukat! Kik állnak az élvonalban? Természetesen a skandinávok: a svédek és a dánok. (Mi magyarok a középmezőnyben helyezkedünk el./ Csakhogy a svédeknél és a dánoknál is egyre erősebbek a populista pártok és mozgalmak. Miért? Svédország kapcsán erre kereste a választ a New York-i Bloomberg.

Svédországban, ahol szeptember elején választásokat tartanak, a neonáci gyökerekkel rendelkező Svéd Demokraták megelőzték a kormányzó szociáldemokratákat a közvélemény-kutatási adatok szerint! Az Európai Uniónak ez az egyik legsikeresebb állama, ahol a polgárokról gondoskodnak a bölcsőtől a sírig. Ők a legoptimistábbak az egész Unióban, de mégis nagy a frusztráció, mert a jóléti állam már nem tud mindenről gondoskodni. Nem a pénz hiányzik, hanem az ember. Nincs elég szakképzett ápolónő és orvos a városoktól távoli területeken. Ezért a gyereket váró családokat arra készítik fel, hogy miképp kell szülni az autóban – minden orvosi segítség nélkül. Elvben a 600 ezer bevándorló beengedése épp azt célozta, hogy mérsékeljék a munkaerő-hiányt. Kiderült: hosszú a folyamat, amíg egy bevándorlóból szakképzett munkavállaló lesz. Ráadásul aligha valószínű, hogy az Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett bevándorló orvos vagy ápolónő olyan északi területeken keresne munkát, ahova a svédek sem szívesen mennek, mert a tél nagyon hosszú és gyakran van akár mínusz negyven fok is! Sok svédet viszont irritál a 10 milliós országban a 600 ezer bevándorló, akik a nagyvárosokban élnek – jórészt szociális segélyből. Erre a frusztrációra építenek a Svéd Demokraták – számol be a New York-i Bloomberg portál.

Elvbarátaik Olaszországban már hatalomra is kerültek. Ott azonban sokkal inkább érthető a populisták népszerűsége, hiszen tíz éve magasabb volt az életszínvonal, mint manapság. Óriási a szóródás Európában – állapítja meg a Social Europe friss cikke, melyet Juan Menendez-Valdes írt. Miközben az EU-átlag szépen javul, addig Dél-Európa gyengén muzsikál: még mindig nem éri el a 2008-as szintet. Míg az EU-ban az aktivitási mutató 73,5% és a munkanélküliség csak 7,3%, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban rosszabb a helyzet. A görögök ugyan hamarosan kikerülnek a trojka gyámsága alól, de óriási életszínvonal-csökkenéssel fizettek a pénzügyi stabilizációért. Nem csoda, ha Athénban egy furcsa pár kormányoz: a szélsőbaloldali populisták fogtak össze a szélsőjobboldali elvbarátaikkal, akik nézeteiket tekintve nemigen különböznek a Svéd Demokratáktól vagy az osztrák Szabadságpárttól.

Steve Bannon, Trump elnök elcsapott ideológiai tanácsadója itt Budapesten fogalmazta meg, hogy szerinte mi a válság oka és hogy húzhatnak ebből hasznot a populisták: a globalizáció elmúlt évtizedei során az elit elhanyagolta azokat a középosztálybeli és munkás rétegeket, melyek vesztesnek érzik magukat. Nem profitáltak a fellendülésből, sőt az életszínvonaluk csökkent is, mert olyan területen laktak és olyan szakmájuk volt, amelyet leértékelt a globális piac. Ez a populista pártok nagy lehetősége – magyarázta Steve Bannon, aki a CNN szerint aktív tanácsadói szerepet is játszik Európában. Például ő hozta össze a populista koalíciót Itáliában, mert Matteo Salvini, a Liga főnöke elsősorban rá hallgat.

Brüsszelben nincsenek ezzel tisztában?

Ha késve is, de az Európai Unió központjában is realizálták, hogy baj van: gyengülnek azok a centrumpártok, melyek minden tagállamban az unió legfőbb hívei és támaszai. Ezért tavaly ősszel szociális csúcsot rendeztek Göteborgban. Abban a Svédországban, melynek jóléti állama világmodell. Ahol a GDP 44%-a az adó. Ahol a szociáldemokraták, akik kitalálták a jóléti államot,  2014 óta újra kormányoznak. Az EU csúcson elfogadtak egy dokumentumot is a Szociális Európáról, de ki vette ezt észre? Senki, mert a menekültválság elterelte erről is a figyelmet. Nem véletlenül: a migránsok tömeges beáramlása épp azt a társadalmi csoportot irritálja a legjobban, melyet Steve Bannon a populisták legbiztosabb bázisának nevezett Budapesten. A globalizáció lúzer csoportjai nem a biztonságukat féltik elsősorban, hanem a munkahelyüket és a munkabérüket. Azt látják, hogy az elit velük szemben hozza be a bevándorlók tömegét, amely lenyomja a béreket és elveszi előlük a szociális támogatás egy részét. Ezzel még Svédországban sem viccelnek, ahol pedig évtizedeken át szoktak a jóléti állam szolgáltatásaihoz a polgárok. Ha elfogy a politikai támogatás, akkor mi lesz a gazdasági konjunktúrával? Ki fogja támogatni Macron francia elnök és Merkel német kancellár reformját, melyet ma terjesztenek elő Brüsszelben? Róka fogta csuka helyzet alakult ki a gazdaság és a politika között Európában, és a megoldást egyelőre senki még csak nem is sejti…