Lesz közös költségvetése az eurózónának
Angela Merkel és Emmanuel Macron megállapodott: 2021-től, vagyis az új uniós költségvetés kezdetétől a 19 euróövezeti tagállamnak is lesz közös költségvetése.
A német kancellár és a francia elnök Berlin mellett találkozott, hogy tető alá hozzák a közös reformtervezetet, melyet az EU csúcstalálkozója elé terjesztenek június végén.
Mennyi pénz lesz a kasszában?
Ezt egyelőre senki sem tudja. A közös nyilatkozatban nem szerepelnek számok. Franciaország és az eladósodott tagállamok minél magasabb összeget szeretnének, a németek és a kedvező helyzetben levő tagállamok minél kisebbet. Merkel kancellár korábban úgy nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy maximum két számjegyű összegről lehet szó. Ez elvben akár 99 milliárd eurót is jelenthet, de a németek ennél minden bizonnyal kevesebbet szeretnének betenni a közös kasszába. A franciák úgy nyilatkoztak, hogy 20-30 milliárd nevetséges lenne. A csúcstalálkozón nyilván komoly vita lesz erről. Amely nem is biztos, hogy eldől, hiszen az új közös költségvetés az eurózóna 19 tagállama számára csak 2021 január elsejétől lépne érvénybe. A globális gazdaság pedig olyan gyorsan változik, hogy senki sem láthatja előre: milyen is lesz az a helyzet, amelyben az eurózóna közös költségvetése érvénybe lép majd.
Az eurozóna közös költségvetése mindenesetre előrevetíti a kétsebességes Európa ötletét. Jelenleg 19 EU-tagállam alkotja az eurózónát. Macron elnök azt szeretné, ha minél többen belépnének, és akkor az EU költségvetésének nagy része az eurózóna tagállamainak juthatna. Magyarország – sok más tagállamhoz hasonlóan – várakozó állásponton van. Az uniós belépéskor elvben ugyan minden tagállam vállalta 2004 után, hogy belép az eurózónába, de dátum nincs e vállalás mellett. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy “egyelőre nem kaptunk kedvező ajánlatot” az eurózónától. A szomszédos államok közül Ausztria, Szlovákia és Szlovénia már tagja az euróövezetnek. Csehország és Lengyelország éppúgy várakozó állásponton van, mint Magyarország, mert az áttérés az euróra jelentős mértékben csökkenti a tagállamok mozgásterét, viszont megnöveli a stabilitást, mert Németország a világ negyedik legnagyobb GDP-jével garantálja az euró erejét a pénzpiacokon.