Magyar könyvtártól az állampolgárságig

Akiknek munkáját többek között Semjén Zsolt, a miniszterelnök nemzetpolitikáért felelős helyettese köszönte meg. Arról beszélt, hogy a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor-programot öt éve, a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-programot három éve indították útjára, és mára minden olajozottan és cizelláltan működik.

A 2010 előtti kormányok idején a diaszpóra mindig kicsit “mostohagyerek volt”, háttérbe szorultak a távol élő magyarok szempontjai. Ezért is döntöttek úgy, hogy külön szervezetet, Magyar Diaszpóra Tanácsot hoznak létre nekik. Ennek képviselői részt vesznek a Magyar Állandó Értekezlet ülésein is, így a diaszpóra az egyetemes magyarság nemzetrészei között nagy  hangsúllyal jelenik meg. A sikerekhez szükség volt a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasaira is, akikre az a feladat is várt, hogy az emigráns szervezeteket úgy alakítsák át, hogy minden magyarnak, így a már külföldön születetteknek is az otthonává váljanak- mondta Semjén Zsolt. A dolog persze kétirányú volt: a fogadó- és mentorszervezeteknek is képesnek kellett lenniük az ösztöndíjasok fogadására.

A miniszterelnök-helyettes arra is kitért, hogy ezekben a programokban a résztvevőknek “mindenesnek” kell lenniük. Ha úgy adódik, a magyar kultúrát, a történelmet, a magyar konyhát tanítják, vagy éppen a néptáncot, az állampolgársági ismereteket. Ami adott esetben egy töltött káposztával kezdődik, az talán operettel folytatódik, majd eljut Bartókig vagy akár az állampolgárságig – mondta Semjén Zsolt. Aki szerint mára már rendezett magyar világ van a diaszpórában, az egyes területeken az ernyőszervezetek mondják meg, hogy mi legyen és ezt a magyar kormány elfogadja. A két program résztvevői igazi nemzetépítő munkát végeznek – mondta a miniszterelnök-helyettes.

A diaszpórát segítő Kőrösi Csoma Sándor-program 2013-ban 47 ösztöndíjassal indult, míg a következő, 2018/19-es pályázatokat már 225 hellyel hirdették meg – ebből 150 a Kőrösi Csoma Sándor és 75 a Petőfi Sándor-program ösztöndíjkerete. Erről már Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár beszélt, aki szerint nemcsak számában, hanem minőségében is gyarapodik mindkét program évről évre. A Petőfi Sándor-program keretében például újraindult Brassóban a magyar népzene oktatása, Prágához közel magyar tanfolyamot indítottak, Varsóban baba-mama klubot, Moldvában első osztályos magyar tankönyv született. A nyelvtanításra vállalkozott ösztöndíjasoknak köszönhetően többen kaptak állampolgárságot Erdélyben, a Felvidéken vagy Kárpátalján.

A Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasai világszerte bekapcsolódtak a Mátyás király emlékévbe. Windsorban, Kanadában családi napokat szerveztek, Montrealban gyerekek tudtak sikeresen nyelvvizsgát tenni a segítségükkel, Madridban erdélyi napot tartottak, Portugáliában virtuális könyvtárat hoztak létre, Baden-Württembergben magyar tagiskolák alapításában vettek részt, Szarajevóban olyan konferenciát szerveztek, amelyen a balkáni országok magyarjai találkoztak. Most újabb városok kapcsolódnak be a programba: Kijev és Isztambul, az utóbbi helyen az ottani magyar óvoda és iskola kap egy ösztöndíjast. De a Petőfi Sándor program is újabb városokkal bővül, köztük Fiumével, hogy a magyar nemzet közösségei távol Magyarországtól meg tudják őrizni identitásukat, kultúrájukat.