A leállást követő tíz évben Tecuja kénytelen volt végignézni, ahogy a rivális endoszkópos robot (da Vinci), melyet az Egyesült Államok engedélyezett, hihetetlen nagy kereskedelmi siker lett, miközben a japán eszközök legfeljebb prototípusként lapultak valamelyik laborban. Japán rendelkezik a világ legfejlettebb robot technológiájával és gyártóbázisával, de az iparág csak most kell éledezni. Ráadásul az évek során az Egyesült Államok, Németország, Dél-Korea és Kína komoly konkurenciaként jelent meg a piacon.
A kutatók most azt mondják, átírják a szabályokat az új innovációkkal, amelyek eredményeképpen a robotok a gyárból az otthonokba, üzletekbe, háborús övezetekbe kerülhetnek. Egyes fejlesztők szerint ez lesz a „robotika forradalma”. Úgy gondoljuk, a robotika ismét versenyképessé teheti Japánt- mondta Acusi Mano, a Robottechnológiai és Kereskedelmi Minisztérium Energiai és Ipari fejlesztési szervezetének igazgatója.
A szervezet most a Kawasaki és a Panasonic cégeket bízta meg, hogy fejlesztésükkel a da Vinci méltó riválisává váljanak. Az általuk tervezett gép a remények szerint képes lesz olyan bonyolult feladatokat is ellátni, mint a hasnyálmirigy-daganatok kezelése, persze a sebészek irányításával. A tét a vezető pozíció visszaszerzése egy gyorsan növekvő, jelenleg 29 milliárd dollár értékű piacon.
A japán miniszterelnök Abe Sinzo júniusban – amikor ismertette a szabályozási reformokat- elmondta: 2020-ra a jelenlegi háromszorosára bővülhet a robotika. Az egészségügyi alkalmazás még gyerekcipőben jár ugyan, de nagyon sokra képes. 10 éven belül számos fejlesztés felhasználásra kerül a japán piacon. Az új műtő robotok – melyek egy 5 milliárd jenes beruházás részét képezik- 2019-re lesznek készek a klinikai tesztelésre. Ugyanakkor más országok is nyomulnak a robotikában, így japán számára egyes országok, különösen az Egyesült Államok komoly riválist jelentenek. Kína, ahol az értékesítés az elmúlt 10 évben 32-szeresére nőtt, felülmúlta Japánt. Peking célja az, hogy a robotok egyharmada 2015-re kínai gyártmány legyen. Dél-Korea egy ötéves tervben évi 500 millió dollárt költ saját robotiparára, míg az Európai Unió elkülönített évi 100 millió eurót évente a Horizon 2020 programra. Japán próbál mindezzel lépést tartani. A következő pénzügyi évben 16 milliárd jent fektet a robotikába.
A siker persze nagyban függ a szabályozási rendszer megreformálástól. A kereskedelem tárca meggyőzte az egészségügyi minisztérium illetékeseit, hogy hagyják kicsit nyugton a tanúsítási eljárásokat az orvosi eszközökön, és alkalmazzanak megfizethető ápoló robotokat az otthonokban, kísérleti jelleggel.