Mélyponton az EU és Izrael viszonya

Benjamin Netanjahu a múlt héten járt Európában, ahol tapasztalhatta: egészen másképp ítélik meg a világhelyzetet és különösképp a közel-keleti fejleményeket. Az Európai Unió nem helyeselte, hogy Donald Trump Jeruzsálembe helyezte át az amerikai nagykövetséget – elismerve ezzel, hogy a szent város teljes egészében Izrael része. A palesztinok is a fővárosuknak tekintik Jeruzsálemet, épp ezért a Gázai övezet határán permanens lázongás van, melyet az izraeli hadsereg brutálisan fékez meg. Ezt a kemény fellépést elítéli az Európai Unió.

Brüsszelben ragaszkodnak az iráni atomalkuhoz is, melyet Donald Trump – épp Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök sürgetésére – felmondott. Netanjahu Trump korteseként járta be Európát, és ez sok helyen visszatetszést keltett. Például Berlinben, ahol Netanjahu tüntetően találkozott az USA új nagykövetével, aki nyíltan az európai elitek cseréjét emlegette. Emiatt több német politikus kérte, hogy hívják vissza az USA új nagykövetét, aki nyíltan beavatkozik a szövetséges államok belügyeibe. Trump megvédte a nagykövetet, mondván: Amerikában szólásszabadság van!

Idén először vettek részt izraeli ejtőernyősök a NATO hadgyakorlatán Oroszország határaihoz közel. Netanjahu ezzel akarta bizonyítani lojalitását Donald Trumpnak. Aki egy váratlan fordulattal Oroszország meghívását kérte a G7 csúcson. Netanjahu Oroszország és Amerika segítségével szeretné Iránt kiszorítani Szíriából. Irán ugyanis nem ismeri el Izrael állam létét sem, Szíriából közvetlenül fenyegetheti a zsidó államot. Az EU ebben az ügyben nem sokat tehet, ezért Netanjahu nyugodtan megengedheti magának, hogy ne fogadja annak külügyi főképviselőjét, “időzavarra” hivatkozva.

Fotó: Mogherini 2015 májusában Jeruzsálemben / Flickr